Nem jogképesek a Magyarországon szép számmal jelenlévő, lakossági devizahitelezésben is jelentős szerepet játszó fióktelepként működő hitelintézetek a Kúria döntése szerint. Ezek ellen a pénzügyi fióktelepek ellen nem indítható per itthon, de ők sem kezdeményezhetnek hasonló eljárást hazánkban.
Több kérdés is felmerült a döntés nyomán. Az ügyfelek mégis megnyugodhatnak, egy 1979-es rendelet köszönhetően hazai bíróság járhat el akár a devizahitelezéssel kapcsolatos ügyekben is.
A Kúria (a Legfelsőbb Bíróság utódja) Magyar Közlönyben megjelent 1/2012. PJE jogegységi határozata értelmében nem rendelkezik perbeli jogképességgel a külföldi székhelyű, az Európai Gazdasági Térség államaiban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe. Ez azt jelenti, hogy a fióktelepként működő hazai pénzintézetek nem perelhetők, nem avatkozhatnak be egy tárgyalás menetébe, de ők sem indíthatnak bírósági eljárást idehaza senki ellen. Pereskedni persze lehet, csak nem a fiókteleppel, hanem az anyabankkal szemben. Az viszont kérdés, hogy mely ország bírósága járhat el az ügyben. Ezt egy 1979-es rendelet szabályozza.
Csak a pénzügyi fióktelepekkel van gond
A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra tett nyilatkozatában kifejtette, különbséget tesz a szabályozás az általános szabályok szerinti és a pénzügyi fióktelep között. A fióktelep mindkét fajtája a cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel nem rendelkező cég. Ugyanakkor a pénzügyi fióktelep, eltérően az általános fiókteleptől, perbeli jogképességgel nem rendelkezik, mert sem törvényi, sem az ágazati jogszabályok jogalanyisággal nem ruházzák fel.
Milyen perekről lehet szó?
Másodfokon is lezárult Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke és felesége OTP-vel szemben indított pere, ami 2008. május 29-én létrejött devizaalapú kölcsönszerződésük két kikötését támadta meg. Első fokon a Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal. Ez több százezer forintot jelenthet a devizaadósoknak, mint ahogy egy korábbi elemzésünkben is megírtuk. Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt. A másodfokú ítéletben a Szegedi Ítélőtábla is tisztességtelennek mondta ki a vételi és eladási árfolyam alkalmazását. Ügy részletei itt.
Amennyiben a magyar devizaadósok egy magyarországi fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás ellen szeretnének hasonló eljárást indítani, néhány százezer forintos jóvátétel reményében, akkor azt csak a fióktelepet üzemeltető bank ellen tudják megtenni.
Következmények és a megoldás
A pénzintézetek oldaláról sem világos, hogy mit jelent a Kúria döntése. Felmerül a kérdés, hogy ha a fióktelepként működő pénzintézetek még csak eljárást sem indíthatnak, nem érvényesíthetik érdekeiket a bíróságon? Például abban az esetben sem, ha a magyar adóhatóság túl nagy adókötelezettséget állapít meg? Egyetlen mondat utal a Kúria döntésében arra, hogy mégis képviselheti valamilyen formában Magyarországon az érdekeit egy ilyen fióktelep. A szöveg szerint ugyanis perképességgel nem rendelkezik ugyan, de alapítója nevében eljárhat hazai bírósági ügyekben - hívta fel figyelmünket Zalán Gábor, ügyvéd.
Így a hitelezés folyamatára nincs hatása a döntésnek, legfeljebb megbonyolítja a helyzetet, hogy az esetleges jogi útra terelődött ügyeknél a felhatalmazás kérdését is tisztázni kell.
Az ügyfelek oldaláról is aggályos lehet a Kúria jelenlegi döntése. Egy 1979-es rendelet szerint viszont abban az esetben is a magyar jog az irányadó, ha nem a fióktelepet pereli az ügyfél. Hiszen, ha a szerződés nem köti ki az alkalmazandó jogot, akkor a magyar lesz az irányadó. A törvény azt is tisztázza, hogy pernyertesség esetén a fióktelep ellen is lehet végrehajtást indítványozni, így az ügyfelek nyertes per esetén fióktelepektől is számolhatnak kártalanításra - mondta lapunknak Zalán Gábor.
1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról:
125. § A szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később akár a szerződés egészére, akár annak csak egy részére választottak. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Jogválasztás hiányában a szerződésre alkalmazandó jogot a 26-28. §-ok szerint kell megállapítani.
...
28. § Egyéb szerződésekre jogválasztás hiányában azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés - az adott szerződéses viszony lényeges elemei szerint - leginkább kapcsolódik.
1997. évi CXXXII. tv.
11. § (1) A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért.
(2) A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(3) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.
A Kúria (a Legfelsőbb Bíróság utódja) Magyar Közlönyben megjelent 1/2012. PJE jogegységi határozata értelmében nem rendelkezik perbeli jogképességgel a külföldi székhelyű, az Európai Gazdasági Térség államaiban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepe. Ez azt jelenti, hogy a fióktelepként működő hazai pénzintézetek nem perelhetők, nem avatkozhatnak be egy tárgyalás menetébe, de ők sem indíthatnak bírósági eljárást idehaza senki ellen. Pereskedni persze lehet, csak nem a fiókteleppel, hanem az anyabankkal szemben. Az viszont kérdés, hogy mely ország bírósága járhat el az ügyben. Ezt egy 1979-es rendelet szabályozza.
Csak a pénzügyi fióktelepekkel van gond
A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra tett nyilatkozatában kifejtette, különbséget tesz a szabályozás az általános szabályok szerinti és a pénzügyi fióktelep között. A fióktelep mindkét fajtája a cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel nem rendelkező cég. Ugyanakkor a pénzügyi fióktelep, eltérően az általános fiókteleptől, perbeli jogképességgel nem rendelkezik, mert sem törvényi, sem az ágazati jogszabályok jogalanyisággal nem ruházzák fel.
Milyen perekről lehet szó?
Másodfokon is lezárult Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke és felesége OTP-vel szemben indított pere, ami 2008. május 29-én létrejött devizaalapú kölcsönszerződésük két kikötését támadta meg. Első fokon a Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal. Ez több százezer forintot jelenthet a devizaadósoknak, mint ahogy egy korábbi elemzésünkben is megírtuk. Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt. A másodfokú ítéletben a Szegedi Ítélőtábla is tisztességtelennek mondta ki a vételi és eladási árfolyam alkalmazását. Ügy részletei itt.
Amennyiben a magyar devizaadósok egy magyarországi fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás ellen szeretnének hasonló eljárást indítani, néhány százezer forintos jóvátétel reményében, akkor azt csak a fióktelepet üzemeltető bank ellen tudják megtenni.
Következmények és a megoldás
A pénzintézetek oldaláról sem világos, hogy mit jelent a Kúria döntése. Felmerül a kérdés, hogy ha a fióktelepként működő pénzintézetek még csak eljárást sem indíthatnak, nem érvényesíthetik érdekeiket a bíróságon? Például abban az esetben sem, ha a magyar adóhatóság túl nagy adókötelezettséget állapít meg? Egyetlen mondat utal a Kúria döntésében arra, hogy mégis képviselheti valamilyen formában Magyarországon az érdekeit egy ilyen fióktelep. A szöveg szerint ugyanis perképességgel nem rendelkezik ugyan, de alapítója nevében eljárhat hazai bírósági ügyekben - hívta fel figyelmünket Zalán Gábor, ügyvéd.
Így a hitelezés folyamatára nincs hatása a döntésnek, legfeljebb megbonyolítja a helyzetet, hogy az esetleges jogi útra terelődött ügyeknél a felhatalmazás kérdését is tisztázni kell.
Az ügyfelek oldaláról is aggályos lehet a Kúria jelenlegi döntése. Egy 1979-es rendelet szerint viszont abban az esetben is a magyar jog az irányadó, ha nem a fióktelepet pereli az ügyfél. Hiszen, ha a szerződés nem köti ki az alkalmazandó jogot, akkor a magyar lesz az irányadó. A törvény azt is tisztázza, hogy pernyertesség esetén a fióktelep ellen is lehet végrehajtást indítványozni, így az ügyfelek nyertes per esetén fióktelepektől is számolhatnak kártalanításra - mondta lapunknak Zalán Gábor.
1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról:
125. § A szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később akár a szerződés egészére, akár annak csak egy részére választottak. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Jogválasztás hiányában a szerződésre alkalmazandó jogot a 26-28. §-ok szerint kell megállapítani.
...
28. § Egyéb szerződésekre jogválasztás hiányában azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés - az adott szerződéses viszony lényeges elemei szerint - leginkább kapcsolódik.
1997. évi CXXXII. tv.
11. § (1) A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért.
(2) A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(3) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.
0 Megjegyzések