Ősszel, október 7-én avatja az egyház doktorává XVI. Benedek pápa a XII. században élt Bingeni Szent Hildegárdot és a XVI. században élt Ávilai Szent Jánost – jelentették be a Vatikánban.
(MTI) Az egyház doktora különleges cím a katolikus egyházban, amelyet a legjobb teológusoknak és a hit kiemelkedő tanúinak szoktak adományozni. Mind a mai napig mindössze három olyan női szent van, aki e különleges címet viseli: Ávilai Szent Teréz, Sienai Szent Katalin és Lisieux-i Szent Teréz. Bingeni Hildegárd 1098-ban született, 1179-ben halt meg. Életét a katolikus hit terjesztésének szentelte, de emellett zenét szerzett, költeményeket és könyveket írt, utóbbiak többek közt a gyógyászattal foglalkoztak. Gyógyító ereje és isteni látomásai miatt messze földön ismerték, még Barbarossa Frigyes német–római császár is hozzá fordult tanácsért. Nagy ellenállás közepette is létre tudott hozni 1150-ben egy kolostort csak nőknek a Rajna-menti Bingenben.
Hildegárdot XVI. Benedek pápa rendelkezésére felvették a római katolikus szentek sorába, ezzel hivatalosan is szent lett – közölte a német püspöki konferencia csütörtökön Bonnban. A szentté avatás rendszerint ünnepi mise keretében történik, most azonban eltértek ettől. Hildegárd ügyében (Causa Hildegardis) az évszázadok során ugyanis több ízben kudarcba fulladt a szentté avatás: hét kísérlet és öt pápa kellett ahhoz, hogy végül szent legyen.
Az 1499 és 1569 között élt Ávilai Szent János zsidó származású volt, ez egész életében gátolta mind világi, mind egyházi pályáját, de még halála után is afféle szeplőnek számított, ezért tanítványa és hivatalos életrajzírója, Granadai Lajos következetesen elhallgatta ezt a tényt.
A hitszónok és egyházi író a gondolatokra nyitottan tanulmányozta a reformátorok műveit. Behatóan foglalkozott Rotterdami Erasmus írásaival, és egy ideig maga is hajlott Luther tanai felé, mert azokban sok neki tetsző dolgot talált, különösen a Bibliáról és az egyházatyákról.
Emiatt azonban meggyűlt a baja az inkvizícióval. Fő műve a fogságában írt könyve, az Audi filia. 1970-ben avatták szentté.
Hildegárdot XVI. Benedek pápa rendelkezésére felvették a római katolikus szentek sorába, ezzel hivatalosan is szent lett – közölte a német püspöki konferencia csütörtökön Bonnban. A szentté avatás rendszerint ünnepi mise keretében történik, most azonban eltértek ettől. Hildegárd ügyében (Causa Hildegardis) az évszázadok során ugyanis több ízben kudarcba fulladt a szentté avatás: hét kísérlet és öt pápa kellett ahhoz, hogy végül szent legyen.
Az 1499 és 1569 között élt Ávilai Szent János zsidó származású volt, ez egész életében gátolta mind világi, mind egyházi pályáját, de még halála után is afféle szeplőnek számított, ezért tanítványa és hivatalos életrajzírója, Granadai Lajos következetesen elhallgatta ezt a tényt.
A hitszónok és egyházi író a gondolatokra nyitottan tanulmányozta a reformátorok műveit. Behatóan foglalkozott Rotterdami Erasmus írásaival, és egy ideig maga is hajlott Luther tanai felé, mert azokban sok neki tetsző dolgot talált, különösen a Bibliáról és az egyházatyákról.
Emiatt azonban meggyűlt a baja az inkvizícióval. Fő műve a fogságában írt könyve, az Audi filia. 1970-ben avatták szentté.
0 Megjegyzések