Balla Zsuzsa írása
A bolíviai kormány államosította a spanyol államszolgáltató vállalat leányvállalatát. A döntéssel Evo Morales elnök egyik célja a latin-amerikai országban az utóbbi időben kialakult belső viszályok fékentartása.

Evo Morales bolíviai elnök kedden bejelentette, hogy országa államosítja a spanyol Red Eléctrica de Espańa (REE) áramszolgáltató társaság leányvállalatát, a Transportadora de Electricidad-ot (TDE), amely az ország elektromos átviteli hálózatának 74 százalékát fedi le. "Államosítjuk a Transportadora de Electricidadot a bolíviai nép nevében és azon dolgozók iránti tiszteletünk jeleként, akik harcoltak a természeti erőforrások és az alapvető szolgáltatások visszaszerzéséért." mondta Morales egy, a munka ünnepe alkalmából szervezett ünnepségen. A döntést azzal indokolta, hogy 220 millió dollárt fektettek be a fejlesztésekbe, amelyből mások húztak hasznot.

A bejelentés után a vállalat cochabambai székhelyére vezényelték a hadsereget, akik átvették a létesítmények feletti uralmat. Ezzel az intézkedéssel a kormány véghezvitte az elektromos ipar államosítását, amelyet pont két évvel ezelőtt kezdett meg, a négy főbb energiafejlesztő telep nacionalizálásával.

Az elnök által kihirdetett 1214-es rendeletet alapján a leányvállalat már a Nemzeti Elektronikai Vállalat (Empresa Nacional de Electricidad) részét képezi. A céget 1997-ben privatizálták, a spanyol Unión Fenosa 39,9 millió dollárt fizetett érte, majd 2002-ben eladta a részvényeit a szintén spanyol tulajdonú, Latin-Amerika több országában is jelenlevő Grupo Red Eléctrica de Espańa egyik leányvállalatának. A cég az előállított energia szállításával, valamint annak a terjesztők és a fogyasztók felé továbbításával foglalkozik.

Evo Morales az 1997-es privatizáció kapcsán kijelentette, hogy egy olyan vállalatot államosítanak, amely eredetileg is állami tulajdonban volt. A rendelet a Nemzeti Elektronikai Vállalatot bízza meg azzal, hogy a tulajdonosok kártérítéséről tárgyalásokat folytasson. Azonban a Morales kormány 2006-ban a szénhidrogén kitermelők, majd 2009-ben az egyik legnagyobb telefonvállalat, és 2010-ben az energiafejlesztő telepek államosítása után sem fizetett még kártérítést.

Az elnök a bejelentést követően egyből Cochabambába utazott, a spanyol konzulátusnak is otthont adó TDE székhelyére, hogy aláírja a vállalat részvénycsomagjának visszaszállásáról szóló határozatot.

A döntés háttere

A bolíviai kormány lépését ösztönözte az argentin vezetés által a napokban véghezvitt államosítás, azonban a döntő okok mégis belső események adták. Miközben Evo Morales és a kormánypárt, a Szocializmusért Mozgalom (Movimiento al Socialismo-MAS) a 2014-es választásokra készül, amely az elnök harmadik mandátumát jelentené, az utóbbi harminc év demokratikus kormányai alatt eddig nem látott sztrájkhullámok alakultak ki. Az általános elégedetlenséget a kormányintézkedések hiánya okozza számos, olyan konfliktusban, amely az ország egyes, ásványkincsekben gazdag területeinek birtoklásáért robbant ki. A sztrájkok másik része az alacsony bérek miatt robbant ki, az egészségügyi dolgozók munkabeszüntetése már több, mint egy hónapja tart.

A latin-amerikai ország energetikai helyzete is romlott az utóbbi időben, szénhidrogén importálására kényszerül és a nagyobb városok áramellátásával is gondjai vannak, amelyet csak a szolgáltatás lassításával és időnkénti felfüggesztésével tud megoldani.

Nem meglepő, hogy a bolíviai elnök ebben a belpolitikai helyzetben a népszerűségét javító intézkedéseket tesz, még a Spanyolországgal való viszony kockára tételét is felvállalva.

Mariano Rajoy kormányának első reakciói nem utalnak diplomáciai konfliktusra, a spanyol állami rádióadó, az RTVE olyan, a Moncloa palotából származó információkra hivatkozik, amelyek a bolíviai államosítást, az argentin esettől "nagyon különbözőnek" tekintik, valamint hangsúlyozzák, hogy a spanyol kormány elemzi a birtokába jutott információkat.