Bárdossy György Széchenyi-díjas geológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át a közgyűlésen az MTA Elnöksége által adományozott Akadémiai Aranyérmet. A bauxit nemzetközileg ismert kutatója az mta.hu-nak nyilatkozva elmondta: pályáján leginkább az motiválta, hogy eredményeivel Magyarország és az Akadémia hasznára legyen.
"Egész életemben az érdekelt, hogy a »tiszta tudományt« miként lehet a gyakorlattal párosítani. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kutatási folyamat olyan összetett tevékenység, amelyben a felfedező kutatások, a célzott kutatások és az alkalmazásukat elősegítő fejlesztő munka elválaszthatatlanok egymástól" – fogalmazta meg tudósi hitvallását Bárdossy György. Az idén 87 éves akadémikus alkotó módon művelte a geológia tudományának különböző ágait, a határterületeit is beleértve. Nevével mindenekelőtt a bauxit földtani vonatkozású kérdéséinek vizsgálata fonódott össze. Terepkutatás, adatfeldolgozás és -értelmezés, anyagvizsgálat, ásványtan, geokémia – néhány címszó Bárdossy György évtizedeken keresztül folytatott, szerteágazó tevékenységéből.
A professzor az egyik legismertebb képviselője annak a világszerte mind jobban elfogadott elvnek, miszerint a matematikai módszerek nélkülözhetetlenek a modern földtudományban: "Amikor egyetemre jártam, a geológusok jószerével azt sem tudták, mi fán terem a matematika. A tapasztalaton alapuló megérzésre valóban szükség van, de a rendkívül bonyolult vizsgálatokhoz, ahhoz, hogy a földtani modellekből valóban pontos képet kapjunk, a geomatematika használata elengedhetetlen."
Bárdossy György szaktanácsadóként segítette a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos döntések megalapozását. A napjainkban is aktívan dolgozó akadémikus a Magyar Tudomány májusi számába Fodor János matematikussal, az MTA doktorával a kockázatelemzésről írt tanulmányt. "Ez az utóbbi évek számomra legfontosabb publikációja" – hangsúlyozta a professzor, akit a mai napig alapvetően három tényező motivál a munkájában. Az első és legfontosabb szempont, hogy eredményei hasznosak legyenek Magyarország és a Magyar Tudományos Akadémia számára. "Ezenkívül mindig hajtott a kíváncsiság, és nem tagadom: ma is vagyok annyira hiú, hogy sikerként élem meg, ha olyan feladatot oldok meg, amely a nálam fiatalabbakon kifogott – tette hozzá a kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként Akadémiai Aranyéremmel kitüntetett tudós.
A professzor az egyik legismertebb képviselője annak a világszerte mind jobban elfogadott elvnek, miszerint a matematikai módszerek nélkülözhetetlenek a modern földtudományban: "Amikor egyetemre jártam, a geológusok jószerével azt sem tudták, mi fán terem a matematika. A tapasztalaton alapuló megérzésre valóban szükség van, de a rendkívül bonyolult vizsgálatokhoz, ahhoz, hogy a földtani modellekből valóban pontos képet kapjunk, a geomatematika használata elengedhetetlen."
Bárdossy György szaktanácsadóként segítette a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos döntések megalapozását. A napjainkban is aktívan dolgozó akadémikus a Magyar Tudomány májusi számába Fodor János matematikussal, az MTA doktorával a kockázatelemzésről írt tanulmányt. "Ez az utóbbi évek számomra legfontosabb publikációja" – hangsúlyozta a professzor, akit a mai napig alapvetően három tényező motivál a munkájában. Az első és legfontosabb szempont, hogy eredményei hasznosak legyenek Magyarország és a Magyar Tudományos Akadémia számára. "Ezenkívül mindig hajtott a kíváncsiság, és nem tagadom: ma is vagyok annyira hiú, hogy sikerként élem meg, ha olyan feladatot oldok meg, amely a nálam fiatalabbakon kifogott – tette hozzá a kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként Akadémiai Aranyéremmel kitüntetett tudós.
0 Megjegyzések