Csodálatos anyanyelvünk a kezdettől fogva gondolataink, érzéseink, szellemiségünk, egyszóval létünk kifejezője, meghatározója. Honnan származik, honnan származunk? Az Egyiptomi Ősmagyar Nyelv című könyvben az egyik ősi gyökerét mutatjuk be. Nevezetesen… a Nílus-parti ősmagyar nyelv és írás alapjait ismertetjük, valamint gyakorlati alkalmazásaként a Szentpétervári Papirusz 1115, közismert nevén a Hajótörött története című középbirodalmi tekercs hieratikus erdejét olvassuk közvetlenül magyarul.
Eredetileg ez az 1016 oldalt számláló könyv kézikönyvnek indult, de a tekercs meglepő tartalmának megvilágítása további fejezetek sorát tette szükségessé. Ismételten bebizonyosodott, hogy az ősi írás alapja a hieroglifák kép és hangértékének megbonthatatlan egysége volt, rendszerük összetett, fonetikus képírást eredményezett.
Mi – magyar anyanyelvűek – kivételes helyzetben vagyunk, mert számunkra nemcsak a magyarul kimondott hieroglifák látványa és a nemzetközi általánosan elfogadott hangértéke esik egybe, hanem a többi között szavaink képzése, ragozása, nevezetesen a párját ritkító igeragozásunk, a tárgyeset, a többes szám kezelése, a birtokviszonyok, a számneveink, valamint mondatszerkezeteink építkezése is azonos az ősi, Nílus-parti használatukkal. Megállapíthatjuk, hogy a Nílus partján, az írás kialakulásától kezdve a kultúrájukat elsöprő későkorig bizonyíthatóan nyelvünk ősén, azaz az ősmagyar nyelven beszéltek, énekeltek, írtak és számoltak.Hatalmas feladat áll előttünk, hiszen egyedül ránk – magyar anyanyelvűekre – vár a Nílus-parti képírás valós tartalmának elolvasása, az ősi, teljességében mindmáig ismeretlen kultúra feltárása. A megoldás kulcsa a kezünkben, a kapu tárva-nyitva…

Társainknak, követőinknek útravalóként ezt a könyvet ajánljuk.