Az agy méretének nincs olyan nagy jelentősége a fejlett 
gondolkodás szempontjából, mint azt korábban gondolták. Ez most a 
főemlősök esetében is bebizonyosodott egy német kutatás alapján.
A göttingeni Német Főemlősközpont kutatói 
páviánokkal és közönséges makákókkal végeztek az intelligenciát mérő 
kísérleteket, és a majmok hasonló eredményeket értek el, mint közvetlen 
rokonaink, a jóval többet vizsgált emberszabásúak.
Az eredmények azt sejtetik, hogy a 
gondolkodás fejlődése szempontjából lényegesebb, hogy milyen 
környezethez alkalmazkodtak evolúciójuk folyamán a majmok. A genetikai 
rokoni kapcsolatok vagy az agytérfogat sokkal kisebb szerepet játszik – 
magyarázta a kutatást vezető Vanessa Schmitt a Der Standard című osztrák
 lapnak.
Korábbi kísérletek rámutattak, hogy a 
páviánok és a közönséges makákók éppúgy alulmaradnak az embergyerekekkel
 szemben szociális intelligencia terén, mint az emberszabásúak. Az 
emberszabásúak és a gyerekek fizikai intelligenciája, azaz térbeli 
képzelőereje ugyanakkor egy szinten volt. A cerkóffélék családjáról – 
ahova a páviánok és makákók is tartoznak – eddig nem volt ilyen 
információ.
Schmitt és kollégái ezért összesen 18 fogságban tartott páviánnal és 
közönséges makákóval végeztek el egy kísérletsorozatot azok megszokott 
környezetében. Az állatok elé két mazsolával teli kendőt helyeztek, 
amelyek közül az egyik szét volt vágva. A majmok csak akkor kapták meg a
 mazsolát, ha az ép kendőt húzták meg. Mind a páviánok, mind a makákók 
sikeresen teljesítették a feladatot, mint ahogy az emberszabásúak is a 
lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet által 2007-ben 
végzett kísérletben.
Az állatok szociális intelligenciáját is 
megvizsgálták a göttingeni kutatók, például úgy, hogy két pohár közül 
arra mutattak, amelyben volt mazsola. A szociális gesztust ugyanúgy nem 
értették a makákók és a páviánok, mint korábban az emberszabásúak. A két
 főemlőscsoport képességei tehát mindkét esetben hasonlítottak. Az 
eredmények arra utalnak, hogy az emberszabásúak és a többi főemlős 
között oly gyakran húzott vonal mégsem olyan markáns, mint azt eddig 
hittük – vonta le a végső következtetést Schmitt.
forrás: index.hu 

0 Megjegyzések