A három műszakos folyamatos munkarend az egyik a lehetséges ártalmak közül, amelyek fokozottan igénybe veszik az emberi szervezetet - ismerte el Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.. Arról viszont egyelőre nem árult el konkrétumot, milyen ellátás bevezetését tervezi a kormány az év végéig még létező korkedvezményes nyugdíj kiváltására.

Június 30-ig kell kidolgoznia a nemzetgazdasági, illetve a nemzeti erőforrás minisztereknek a kormány korábbi határozata alapján, hogy milyen ellátórendszer váltaná ki 2013. január 1-től a szervezet fokozott igénybevételével járó munkavégzés esetén az év végéig alkalmazható korkedvezményes nyugdíjat. Ehhez foglalkoztatási, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontokat kell mérlegelni. Egyelőre azonban még teljes homály fedi, milyen intézkedéseket tervez a kormány.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az Országgyűlés hétfői ülésén némi támpontot adott a lehetséges irányokról Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére adott válaszában. Az MSZP-s honatya felidézett egy korábbi paksi lakossági fórumot, amelyen Kontur Pál, a Fidesz munkás- és alkalmazotti tagozatának vezetője közölte: folyamatban egy koncepció kidolgozása, amely figyelembe veszi akár az atomiparban, akár a vegyiparban dolgozók veszélyeztetettségét. Az elhangzottakra, valamint az említett kormányhatározatra hivatkozva Harangozó Tamás arra a kérdésre várt választ, mire számíthatnak azok a dolgozók, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó munkavégzést folytatnak, és nem lesznek képesek 65 éves korukig ezt a munkát végezni?

A miniszter válaszában leszögezte: a hatályos szabályozás szerint 2012. december 31-éig nem változik a korkedvezményes jogszerzés, és nem csorbulnak a szerzett jogok. A 2012. december 31-éig elért korkedvezményt ugyanis időbeli korlát nélkül érvényesítheti a jogosult. Ezt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény tartalmazza. E törvény garantálja, hogy aki már jogot szerzett korkedvezményre, az a hatályos nyugdíjkorhatárhoz képest e kedvezmény alapján korábban visszavonulhat. Ebben az esetben a nyugdíjával megegyező összegű ellátást fog kapni.

Nem ingyen jár a korkedvezményes nyugdíj

A korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozók után a munkáltatóknak jelenleg a bruttó bér 13 százalékának megfelelő mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetniük. Ezzel kvázi megvásárolják az alkalmazottaik számára a kedvezményes nyugdíjlehetőséget.

A plusz járulékfizetési kötelezettség 2007 óta van hatályban és 2013. január elsején megszűnik. Az első évben a költségvetés átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet, majd fokozatosan csökkenő mértékű támogatást nyújtott. 2008-ban 3,5, 2009-ben 6,5, 2010-ben 9,75 százalékot kellett a munkaadóknak megfizetniük. Tavaly már teljes egészében a foglalkoztatókat terhelte ez a járulék. A múlt évben nagyjából 20 milliárd forint folyt be belőle a költségvetésbe. Vagyis ha 2013-tól megszűnik ez a járulékforma, akkor ekkora bevétel esik ki a költségvetésből. Összességében azonban a változás nem jelentene ekkora negatív hatást, mivel a korkedvezmény jelentős részben az állami, önkormányzati, főként közösségi közlekedési cégeknél (egyebek között buszvezetők, mozdonyvezetők esetében) jelentkezik, vagyis az állami szféra kiadásaként is megjelenik.

Elavult a munkaköri jegyzéken alapuló korkedvezmény

Réthelyi hangsúlyozta: a korkedvezményes rendszer régóta megérett az átalakításra, ezt az előző kormányok is pontosan tudták, mégsem merték megváltoztatni a jelenlegi rendszert. Éppen a változás hiánya okozza, hogy a vegyiparban és más, három műszakos, folyamatos munkarendben dolgozók nem tudták elérni a korkedvezmény hatálya alá kerülést. A jelenlegi rendszer ugyanis a korkedvezményre jogosító munkaköröket határozza meg és nem az ártalmakat. A három műszak pedig nem munkakör, hanem egy a lehetséges ártalmak közül - ecsetelte a miniszter.

Ha a munkaköröket vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy két azonos elnevezésű munkakör nagyon eltérő munkakörülményeket jelenthet. Ez függ attól is, hogy a munkáltató milyen technológiával dolgozik, milyen egyéni és kollektív védőeszközöket, milyen munkaszervezési megoldásokat alkalmaz.

Réthelyi szerint az előző kormány is az azonos munkakörön belül megmutatkozó jelentős különbözőségekre figyelemmel vezette be azt a lehetőséget, miszerint mentesülhet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége alól az a foglalkoztató, amely bizonyítja, hogy a korkedvezményes munkaköri jegyzékben szereplő munkakörben foglalkoztatottat nem éri olyan ártalom, amely a szervezetre fokozott terhelést jelent. Vagyis felismerték, hogy a munkaköri jegyzéken alapuló korkedvezményes rendszer nem megfelelő. A rendszer további hibája, hogy nem ösztönöz a munkakörülmények javítására, az ártalmak kiszűrésére, sőt, kifejezetten elfedi az egészségkárosító körülményeket, majd az abból eredő egészségromlást a nyugdíjkorhatár előtti visszavonulás lehetőségével kompenzálja - érvelt a miniszter. Úgy véli, ellentmondásos a szabályozás abban amiatt is, hogy aki igénybe vette a korkedvezményes visszavonulás lehetőségét, korhatár előtti ellátásban részesülőként akár ugyanabban az egészségkárosító munkakörben is dolgozhat, gyakran dolgozik is, amelyből visszavonult.

A szaktárcák egyelőre ott tartanak a kormányhatározatban foglaltak végrehajtásában, hogy feltérképezték a rendszer hibáit. "Dolgozunk azon, hogy megfelelő megoldást találjunk egy, elsősorban a munkavállalók egészségvédelmére fókuszáló szabályozás kialakítására. Tisztában vagyunk azzal, hogy egyes foglalkozások esetében léteznek elháríthatatlan ártalmak, erre a javaslatok kidolgozása során figyelemmel leszünk" - ígérte Réthelyi Miklós.

Már tavaly szeptemberben is beszámoltak a korkedvezményes nyugdíj kiváltására vonatkozó elképzelésekről. A belügy-, a honvédelmi, a nemzetgazdasági, valamint a nemzeti erőforrás minisztériumok közigazgatási államtitkári értekezletének döntése alapján átdolgozott előterjesztés szerint új, munkavédelmi, foglalkoztatáspolitikai szempontú rendszert kell kidolgozni, amely meghatározná, milyen formában lehetne szociális, foglalkoztatási típusú ellátásként fenntartani a korkedvezményt.

A korkedvezményes munkaköri jegyzék az 1960-70-es évek technikai fejlettségét tükrözi, felülvizsgálata soha nem történt meg. Az esetek nagy részében a listára vétel csak az akkori szakszervezetek lobbi erején múlt. Nincs objektív indoklás arra vonatkozóan, hogy miért az adott munkakörök kerültek bele a jegyzékbe. Látható, hogy egyes időszakokban hol volt munkaerőhiány, mely területeket próbáltak korkedvezménnyel vonzóvá tenni a munkavállalók számára.

A szakszervezetek is a munkakörülményekhez kötnék a kedvezményt

A szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek jelenleg meghatározzák, mi minősül egészségre ártalmas munkavégzésnek. Véleményük szerint sem elsősorban a munkakörök, hanem a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek minősíteni a munkavégzést. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke egyetért a miniszterrel abban a kérdésben, hogy minden három műszakban dolgozó ember szervezete fokozott terhelésnek van kitéve. Az éjszakai munkavégzés ugyanis teljesen ellentétes az ember normális bioritmusával, így hatványozottan amortizálja az egészséget. A folyamatos munkarendben dolgozókat munkakörtől függetlenül kedvezményben kell részesíteni - véli Székely Tamás. A Hangsúlyozza: jelenleg a vegyiparban dolgozóknak csak a töredékrésze jogosult a korkedvezményes nyugdíjra. Egyebek között a gyógyszeripari munkavállalók, vagy például a csiszolópapírokhoz szükséges műkorundgyártók sem tartoznak a veszélyeztetett körbe.

A szakszervezeti vezető kifogásolja, hogy a szaktárca mindezidáig nem kívánta bevonni az érdekképviseleteket a szakmai munkába.