Szerző: Maksa Hun Balázs
A könyv címe: Hontalan
Kiadó: Neo-transzilvanista Irodalmi Páholy
Az Irodalmi Füzetek Sorozat 4. kötete
A könyv tematikája: versek, prózák
Méretek: 96 oldal, A5-ös formátum
Sorozatszerkesztő: Bencze Attila
ISBN: 979-8095-87-103-3
Független Erdélyi Könyvtár
Előrendelhető: 1000 forint/darab áron
Sorozatrendelőknek: 650 forint.
A könyv előszavát itt olvashatod
Tisztelt olvasó…
Nagyon szépen köszönöm, hogy kézbe vette Irodalmi Füzetek Sorozatunk negyedik kötetét, amely egyúttal Maksa Hun Balázs – „Hontalan” című – első önálló könyve, ami igazi kuriózumként kellemes kikapcsolódást nyújt az olvasni vágyóknak.
Ugyanakkor nagy elismeréssel adózok azoknak, akik manapság könyvet vesznek a kezükbe mert tudják, hogy a könyvek által nyújtotta vizualitási fejlődőképesség teremti meg szürkeállományunkban azt a neuronhalmazt, amelyet majd felnőtt korunkban a kreativitásunk kiélésére használhatunk, így válva társadalmunk vezető személyiségeivé, meghatározó alakjaivá.
Ha valaki egy olyan multimilliárdost, államelnököt vagy sikeres sztárt mutat nekem, aki a televízió vagy a számítógép előtt szocializálódott, az előtt leveszem a kalapom. Ugyanis a sikeres emberek olvastak és olvasnak a legtöbbet.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én adhatom ki Maksa Hun Balázs kötetét, mi több én írhatom hozzá az előszót, hiszen Balázs olyan társadalmi normatívák kérdésköreit feszegeti, amik számomra is a legfontosabbak. Ezek pedig az Isten, haza és a család empirikus boltozatai, egy neo transzcendentális térben…
Amikor empirikus boltozatról beszélek, akkor nem másra gondolok, mint a logika és az európai társadalom-filozófiai szemlélet – a gondolkodás szintjén elfogadott – normatív alapelemére.
Ahogy azt Balázsnál is láthatjuk, az európai filozófiát és egyházszemléletet befogadó transzcendentális tér, a fent említett műveltséghez hasonlóan alkalmazkodó készséget mutat, az új – idegen normatívák befogadására. Történelmi és kulturális műveltségének köszönhetően, az Amerikanizálódó filozófiai síkok helyet, sokkal inkább (a magyar őskultúrához közelebb álló) transzcendentális szakralitást fogadja el.
Hármas pillér: Isten, haza, család. Szimmetriák és szentenciák kérdéskörei fogalmazódnak meg Maksa Hun Balázs vers és prózakötetében. És történik mindez a hontalanság pátoszkövénél, hol a szerzőt érintő kilátástalanság, kemény billogként vetül a mára.
A könyvben tematikus problémaként fogalmazódik meg a hontalanság kérdése. Isten, család és nemzet hontalansága, úgy a szellemi és gondolati individuális tükrösszférájában, mint a most -ban.
Balázs kérdéseket keres s hitetlenségre és kiáll a hit mellett, válaszokat vár a családtalanságra miközben égbe emeli a családot, megfogalmazza a nemzeti identitást miközben identitástudatlanságra hívja fel figyelmünk.
A pallosjoggal felvértezett racionalitást szembe állítja az irracionalitással, s teszi ezt úgy, hogy közben szeret és szerettet.
Alkotásai egyszerű, részleteiben transzcendens elemeket tartalmazó – érthető – népi prózák és lírák, melyek a fiatal költő kérdései egy nemzeti-keresztény világrend hollétéről. Egyáltalán a gondolati síkon keresendő erkölcs hollétéről.
Társadalmilag elfogadott normatívák hiányosságainak okára, vagy éppen az érvénybe lévő alapszabályok be nem tartásának miértjeire keresi a választ. Ahogy mindannyian válaszokat keresünk ezekre a kérdésekre.
Velős és kimerítő bevezetőm után, hadd ajánljam figyelmébe Maksa Hun Balázs verseit és prózáit.
Nagyon szépen köszönöm, hogy kézbe vette Irodalmi Füzetek Sorozatunk negyedik kötetét, amely egyúttal Maksa Hun Balázs – „Hontalan” című – első önálló könyve, ami igazi kuriózumként kellemes kikapcsolódást nyújt az olvasni vágyóknak.
Ugyanakkor nagy elismeréssel adózok azoknak, akik manapság könyvet vesznek a kezükbe mert tudják, hogy a könyvek által nyújtotta vizualitási fejlődőképesség teremti meg szürkeállományunkban azt a neuronhalmazt, amelyet majd felnőtt korunkban a kreativitásunk kiélésére használhatunk, így válva társadalmunk vezető személyiségeivé, meghatározó alakjaivá.
Ha valaki egy olyan multimilliárdost, államelnököt vagy sikeres sztárt mutat nekem, aki a televízió vagy a számítógép előtt szocializálódott, az előtt leveszem a kalapom. Ugyanis a sikeres emberek olvastak és olvasnak a legtöbbet.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én adhatom ki Maksa Hun Balázs kötetét, mi több én írhatom hozzá az előszót, hiszen Balázs olyan társadalmi normatívák kérdésköreit feszegeti, amik számomra is a legfontosabbak. Ezek pedig az Isten, haza és a család empirikus boltozatai, egy neo transzcendentális térben…
Amikor empirikus boltozatról beszélek, akkor nem másra gondolok, mint a logika és az európai társadalom-filozófiai szemlélet – a gondolkodás szintjén elfogadott – normatív alapelemére.
Ahogy azt Balázsnál is láthatjuk, az európai filozófiát és egyházszemléletet befogadó transzcendentális tér, a fent említett műveltséghez hasonlóan alkalmazkodó készséget mutat, az új – idegen normatívák befogadására. Történelmi és kulturális műveltségének köszönhetően, az Amerikanizálódó filozófiai síkok helyet, sokkal inkább (a magyar őskultúrához közelebb álló) transzcendentális szakralitást fogadja el.
Hármas pillér: Isten, haza, család. Szimmetriák és szentenciák kérdéskörei fogalmazódnak meg Maksa Hun Balázs vers és prózakötetében. És történik mindez a hontalanság pátoszkövénél, hol a szerzőt érintő kilátástalanság, kemény billogként vetül a mára.
A könyvben tematikus problémaként fogalmazódik meg a hontalanság kérdése. Isten, család és nemzet hontalansága, úgy a szellemi és gondolati individuális tükrösszférájában, mint a most -ban.
Balázs kérdéseket keres s hitetlenségre és kiáll a hit mellett, válaszokat vár a családtalanságra miközben égbe emeli a családot, megfogalmazza a nemzeti identitást miközben identitástudatlanságra hívja fel figyelmünk.
A pallosjoggal felvértezett racionalitást szembe állítja az irracionalitással, s teszi ezt úgy, hogy közben szeret és szerettet.
Alkotásai egyszerű, részleteiben transzcendens elemeket tartalmazó – érthető – népi prózák és lírák, melyek a fiatal költő kérdései egy nemzeti-keresztény világrend hollétéről. Egyáltalán a gondolati síkon keresendő erkölcs hollétéről.
Társadalmilag elfogadott normatívák hiányosságainak okára, vagy éppen az érvénybe lévő alapszabályok be nem tartásának miértjeire keresi a választ. Ahogy mindannyian válaszokat keresünk ezekre a kérdésekre.
Velős és kimerítő bevezetőm után, hadd ajánljam figyelmébe Maksa Hun Balázs verseit és prózáit.
Bencze Attila író, költő
sorozatszerkesztő
sorozatszerkesztő
0 Megjegyzések