Tíz éve, 2002. április 10-én hunyt 
el Hofi Géza, a magyar kabaré kiemelkedő tehetségű, népszerű egyénisége,
 a humor intézményesült mestere. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának 
portréja: - Budapest,
 2012. április 8., vasárnap (MTI)
Hoffmann Géza 
néven született 1936. július 2-án Budapesten. Az érettségit követően 
háromszor is sikertelenül felvételizett a színművészeti főiskolára, de a
 színész szakmától ez sem vette el a kedvét. Porcelángyári munkásként 
helyezkedett el, s katonai szolgálata után beiratkozott Rózsahegyi 
Kálmán színiiskolájába, emellett játszott a kőbányai téglagyár 
színjátszó csoportjában.
1960-ban a Fészek Klubban megkereste 
Szendrő Józsefet, a debreceni Csokonai Színház akkori igazgatóját, aki 
(immár Hofi néven) szerződtette. A kis színházi szerepek, a beugrások 
azonban nem elégítették ki, az előadások után parodizálta a színpadon 
felvonultatott karaktereket. E paródiák sikerén felbuzdulva 1963-ban 
visszaköltözött a fővárosba, s fellépéseket vállalt mind nagyobb 
sikerrel. Az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel 
vidéki városokban is fellépett paródiáival. 1967-től dolgozott Koós 
János táncdalénekessel, párosuk hatalmas sikereket aratott, Macskaduett 
című számukból a hetvenes években Nepp József rendezett rajzfilmet.
A
 kiugrást a Magyar Rádió 1968-as szilveszteri műsora hozta meg számára, 
itt a táncdalfesztivált parodizálta. 1970-ben szerződött a Komlós János 
vezette Mikroszkóp Színpad társulatához, ahol előadásai telt házzal 
futottak. A televízióban is foglalkoztatták, emlékezetes siker volt 
Rózsa Sándor-paródiája, s több éves huzavona után az MTV levetítette 
Kádár-paródiáját is.
Komlós halála után, 1982-ben elhagyta a 
Mikroszkópot, a következő évben a Madách Színház tagja lett. A Madách 
Kamarában Hofélia című önálló estjét ötszázszor játszotta óriási 
sikerrel, műsora lemezen is megjelent. Az 1987-től futó Élelem bére című
 darabja még ezt is túlszárnyalta: 2001 májusára elérte az 1500. 
előadást. Mindkettőnek ő volt az írója és szerkesztője, így szinte 
mindegyik előadás egyedi volt, figyelembe vette a napi eseményeket is 
egy-egy félmondattal.
Hofi sikereinek titka a közönséggel való 
szoros kapcsolat, a közélet eseményeinek kíméletlen, de mégis kedves és 
közérthető kifigurázása, a gyors reagáló képesség volt, poénjai 
generációk számára váltak szállóigévé. Számos lemeze jelent meg (amelyek
 rendre aranylemezzé váltak), az első 1970-ben Hofi címmel, - a magyar 
hanglemezkiadás történetében ez volt első olyan felvétel, amely a humor 
műfajában készült. Állandó résztvevője volt a szilveszteri 
rádiókabaréknak. Sikere a rendszerváltást követően is töretlen maradt, 
műsorainak hangvétele és stílusa, egyéni humora mit sem változott, 
egyszemélyes intézménnyé vált. Pályatársai szerint egyetlen szakmai 
besorolás sem érvényes munkásságára, ahogy mondták, foglalkozása 
egyszerűen: Hofi.
Munkásságát, szakmai teljesítményét 1970-ben és
 1973-ban Jászai Mari-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló 
művész címmel ismerték el. Hatvanadik születésnapja alkalmából, 1996-ban
 a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 
1998-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat. 1997-ben a közönség a 
Halhatatlanok Társulatának tagjai közé választotta, s lábnyomát 
rögzítették a pesti Broadway-n. 2001-ben neki ítélték a Pro Cultura 
Urbis díjat több évtizeden átívelő töretlen művészi pályájáért, 
jellegzetes figurái megteremtéséért, különleges egyénisége és a 
sajátosan magyar humor sikeres ötvözéséért.
Egészsége a 
kilencvenes évek második felétől fokozatosan romlott, átesett egy 
szívinfarktuson, egy szemműtéten, ám amint állapota engedte, színpadra 
lépett. 2002 februárjában visszatért a világot jelentő deszkákra, 2002. 
április 7-én játszott utoljára a Madách Kamara színpadán.
2002. 
április 10-én hajnalban, álmában érte a halál. A Farkasréti temető 
művészparcellájában helyezték örök nyugalomra, emlékét a Nagymező 
utcában felállított szobor is őrzi. 2011-ben az Örkény Színházban 
felavatták gránitban megörökített lábnyomát. Rádiós és televíziós 
felvételeinek újrajátszásai bizonyítják, hogy humora változatlanul 
népszerű és aktuális napjainkban is. Tiszteletére kisbolygót neveztek el
 180857 Hofigeza néven.

0 Megjegyzések