A fizikai tevékenységet rendszeresen űző személyekben sokkal kisebb
valószínűséggel alakul ki drog- vagy alkoholfüggőség, mint a többiekben.
Egy új vizsgálat azonban azt mutatta ki, hogy a kokainra rászoktatott
egerekben bizonyos körülmények között a fizikai tevékenység még
nehezebbé teszi az addikció megszűnését.
Egyes kutatások szerint a fizikai aktivitás stimulálja az agy jutalomközpontjait, és ezzel enyhíti a drogok vagy más anyagok utáni sóvárgást. Az
Urbana-Champaign-i Illinois-i Egyetemen dolgozó kutatók először két
csoportra osztották az egereket: az egyik csoport tagjainak ketrecébe
mókuskereket tettek, a másik csoportba tartozókéba nem. Minden egérnek
beadtak egy olyan szert, amely megjelöli az újonnan keletkezett
agysejteket.
Az egerek ezután 30 napig tetszésük szerint mókuskerekezhettek, illetve
pihentek a ketrecükben. A 30 nap leteltével a laboratóriumban sok
rekeszből álló kamrába helyezték őket, és az egyik rekeszben több
alkalommal folyékony kokaint kaptak. Ízlett nekik.
Az állatok addikciójának vizsgálatára a kutatók gyakran használják a „kondicionált helypreferencia” modellt. Ha egy rágcsáló makacsul mindig visszatér arra a helyre, ahol drogot kapott, akkor azt a következtetést lehet levonni, hogy az állat hozzászokott a droghoz. Kétségbeesetten szeretné megismételni azt az élményt, amelyet az adott hellyel társít.
Az állatok addikciójának vizsgálatára a kutatók gyakran használják a „kondicionált helypreferencia” modellt. Ha egy rágcsáló makacsul mindig visszatér arra a helyre, ahol drogot kapott, akkor azt a következtetést lehet levonni, hogy az állat hozzászokott a droghoz. Kétségbeesetten szeretné megismételni azt az élményt, amelyet az adott hellyel társít.
A mostani kísérletben valamennyi egér határozott helypreferenciát
mutatott – mindig oda mentek a kamrában, ahol a kokaint kapták korábban,
azaz rászoktak a kokainra.
Ekkor a pihenő egércsoport egyik fele mókuskereket kapott a ketrecébe, és azoknak, akiknek már korábban is volt mókuskerekük, továbbra is meghagyták azt. Ezután minden egérnél beszüntették a kokain adását, és azt vizsgálták, hogy mennyi időbe telik, amíg megszűnik a helypreferenciájuk. Ezt a folyamatot „a kondicionált helypreferencia kioltásának” nevezik, és azt jelzi, hogy az állat drogaddikciója megszűnt.
Ekkor a pihenő egércsoport egyik fele mókuskereket kapott a ketrecébe, és azoknak, akiknek már korábban is volt mókuskerekük, továbbra is meghagyták azt. Ezután minden egérnél beszüntették a kokain adását, és azt vizsgálták, hogy mennyi időbe telik, amíg megszűnik a helypreferenciájuk. Ezt a folyamatot „a kondicionált helypreferencia kioltásának” nevezik, és azt jelzi, hogy az állat drogaddikciója megszűnt.
A mókuskereket használó egerek körében két eltérő viselkedésmintát
figyeltek meg a kutatók. Azokban az állatokban, amelyek röviddel a
kokain megvonása előtt kaptak mókuskereket, könnyen és gyorsan szűnt meg
a helypreferencia, vagyis nem esett nehezükre leszokni a kokainról.
Teljesen másképp viselkedtek azok az egerek, amelyek már a kísérlet
kezdetétől fogva mókuskerekeztek. Ezekben nagyon lassan szűnt meg a
helypreferencia – a pihenő egerekhez képest is –, sőt, sokszor
egyáltalán nem szűnt meg. Az ő esetükben tehát az addikció vagy csak
igen későn, vagy egyáltalán nem aludt ki.
„Eredményeink részben jó hírek, részben nem olyan jók” - mondta dr. Justin S. Rhodes pszichológia professzor, a European Journal of Neuroscience-ben
megjelent közlemény egyik szerzője. Nem jó, hogy egyes esetekben
rendkívül nehéz lehet az addikcióról való leszoktatás. „De a fő eredmény
az, hogy milyen hatásosan befolyásolja a fizikai aktivitás a tanulást” –
mondta a professzor. Mint hangsúlyozta, a mókuskerekeken futó egerekben mintegy kétszer annyi új agysejt volt, mint a pihenőkben
– ez igazolja a korábbi hasonló vizsgálatok eredményeit. Az új
agysejtek többsége a hippocampusban keletkezett, az agy azon területén,
amely döntő szerepet játszik az asszociatív tanulásban (a kondicionált
helypreferencia kialakulása és kioltódása is asszociatív tanulási
folyamat eredménye).
A kutatók úgy magyarázzák az eredményeket, hogy a mókuskereket már
kezdettől használó egerekben bőségesen voltak új, tanulásra alkalmas
agysejtek a hippocampusban, amikor elkezdtek kokaint adni nekik. És az
állatok tanultak – a drog utáni sóvárgást tanulták meg. Következésképpen
sokkal nehezebb volt elfelejteniük, amit megtanultak, azaz leszokni a
kokainról.
Ugyanez a mechanizmus viszont jót tett azoknak az egereknek, amelyek
csak akkor kezdtek mókuskerekezni, miután rászoktak a kokainra. Az ő új
agysejtjeik nekik abban segítettek, hogy kokainmegvonáskor megtanulják,
hogy többé nincs kapcsolat a hely és a kokain között, s így gyorsabban
leszoktak a drogról.
Az új agysejtek tehát bárminek a megtanulását felgyorsítják
– legyen szó egy Shakespeare szöveg memorizálásáról, vagy a
nikotinfüggőség kialakulásáról. Ez azonban – hívta fel a figyelmet dr.
Rhodes – nem lehet ok arra, hogy az emberek ne végezzenek fizikai tevékenységet, hiszen ebben a kísérletben csak egy szűk szempontból vizsgálták ennek a hatását.
forrás: MedicalOnline, Dr. Weisz Júlia
0 Megjegyzések