Lévai Péter
"A megújuló akadémiai kutatóhálózat kiválóan alkalmas arra, hogy bekapcsolódjon a nagy nemzetközi kutatásokba" – nyilatkozta Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont igazgatója. Az akadémikus az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) kínálkozó üzleti lehetőségekről rendezett tanácskozáson kiemelte, hogy a tudomány művelői és az üzleti élet szereplői valódi eredményeket csak közös munkával érhetnek el. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és az MTA közös szervezésében létrejött eseményen a kutatók és a K+F tevékenységért felelős hivatalok munkatársai találkoztak az ipar képviselőivel.

Lévai Péter a tudomány egyik fellegvárának tartott Genf melletti CERN kutatóközponthoz történt 1992-es magyar csatlakozás óta eltelt húsz év eredményeit értékelve hangsúlyozta: a lépés a hazai tudományosság magas színvonalának és Magyarország európai orientációjának bizonyítása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű volt. "Magyar kutatók korábban is részt vettek nagy nemzetközi tudományos együttműködésekben, de a CERN-ben folyó munka mutatta meg, hogy több évtizeden átívelő programokban is egyenrangú, kiszámítható és megbízható partnerek" – nyilatkozta az mta.hu-nak. A gyorsító- és szupravezető-technológiában egyértelmű a genfi technológiai csúcsberendezés fölénye. A CERN kutatásaiban szerepet vállaló intézetek, így az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont is, viszont a kisebb méretű műszerek otthoni fejlesztése, valamint az elért eredmények új problémákra való alkalmazása területén tudnak maradandót alkotni. Az akadémikus példaként említette a svájci kutatóközpont számára kifejlesztett nagy sebességű adattovábbító rendszerüket, illetve a nagy intenzitású lézereknek az általa vezetett akadémiai kutatóközpontban komoly múltra visszatekintő alkalmazását. A lézer-anyag kölcsönhatás tulajdonságainak gyakorlati felhasználása a lézer-plazma gyorsítók létrehozásában véleménye szerint a közeljövő egyik jelentős projektjévé válhat.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont több mint 400 munkatársa a fizikai tudományok legkülönbözőbb területein folytat felfedező kutatásokat. Nagy nemzetközi együttműködések keretében részecske-, mag-, plazma-, neutron-, űr- és lézerfizikával, anyagtudománnyal, valamint információtechnológiával is foglalkoznak. Kutatásaik a CERN mellett több, még csak tervezett nagy tudományos központhoz – például a részben Szegeden megvalósuló Extreme Light Infrastructure-hoz (ELI) – kapcsolódnak.

Lévai Péter a tudomány és a gazdaság kapcsolatának jelentőségét taglalva rámutatott: a kutatók és az üzletemberek egymásra vannak utalva, a sikeres együttműködés érdekében azonban az innováció iránt nyitott cégeknek meg kell ismerniük az intézményes keretek között, közfinanszírozással folyó felfedező kutatások jelentőségét. A CERN-beli üzleti lehetőségekről szóló, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Innovációs Hivatal, valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal által szervezett műhelytanácskozáshoz hasonló rendezvények hozzájárulhatnak, hogy az ipari szereplők jobban megértsék a tudomány előtt álló kihívásokat. "Ha ezeket a feladatokat le tudjuk fordítani az üzleti élet nyelvére, akkor könnyebben tudjuk bevonni a cégeket a kutatás-fejlesztésbe" – mondta.

Méltatta a kutatók és az ipar szereplőinek együttműködését a tanácskozást köszöntő beszédében Sólyom Jenő akadémikus, az MTA Fizikai Tudományok Osztálya elnöke, valamint Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, aki egyúttal a Magyar CERN Bizottság elnöki posztját is betölti. Németh Vilmos, a CERN ILO megbízottja, a NIH tanácsadója és Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese pedig arra bátorította a jelenlévő üzletembereket, hogy kövessék figyelemmel a nagy nemzetközi kutatási központok által kínált lehetőségeket.