Ellenszavazat nélkül támogatta az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi, valamint Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az MTA 2009-2010 közötti munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóját. Pálinkás József kiemelte: az Akadémia legfontosabb irányelve az elmúlt három esztendőben és a jövőben is a felfedező kutatások támogatásának elősegítése.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény előírásának megfelelően az elnök kétévente beszámol az Országgyűlésnek az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről. A 2009. és 2010. évről szóló beszámoló tudósít az adott időszak változásairól, ismerteti a magyarországi kutatómunka helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, valamint szemléletes áttekintést ad a hazai kutatás és fejlesztés, azon belül a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységéről.

A parlamenti testületek előtt elmondott tájékoztatójában Pálinkás József elnök a magyar tudományosságot a globális tudományos-kutatási térben elhelyezve foglalta össze a főbb hazai sajátosságokat, a finanszírozás, a hatékonyság és az eredményesség szempontjából. "Fontos annak megértése, hogy a kutatás összetett tevékenység: a felfedező kutatások, a célzott kutatások és az alkalmazásukat elősegítő fejlesztő munka egymást feltételezik, ezért egyik vagy másik elsorvasztása vagy aránytalan támogatása hátrányosan hat az innovációs tevékenység egészére" – mutatott rá az MTA elnöke az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és a fejlesztés integrált szempontrendszer szerinti támogatásának fontosságára. Kiemelte, hogy enélkül és a nemzetközi előírásoknak is megfelelő, áttekinthető finanszírozási és értékelési rendszer nélkül nem képzelhető el hatékony kutatástámogatás.

Pálinkás József a 2009-es és 2010-es év eseményeit felidézve utalt rá, hogy az Akadémia 2011 végén több mint hetven százalékos közgyűlési támogatással megszavazott megújítási folyamatának előkészületei az MTA-ról szóló törvénymódosítással már 2009-ben megkezdődtek. Emlékeztetett arra is, hogy ugyanebben az esztendőben válságos világgazdasági helyzetben, saját forrásai átcsoportosításával indította el az Akadémia a kiemelkedő teljesítményű fiatal kutatók számára meghirdetett kiválósági programját, a Lendület programot. "A tudománypolitikát a legeredményesebb kutatók támogatásának, valamint a hazai és uniós források legszínvonalasabb kutatóhelyekre való koncentrálásának kell vezérelnie - emelte ki Pálinkás József. – A legkiválóbb, iskolateremtő fiatal magyar kutatókat, az általuk létrehozott, nemzetközileg is versenyképes kutatási eredményeket ígérő szellemi műhelyeket támogató program kiszámítható kutatói életpályát jelenthet a benne részt vevőknek." Az azóta kormányzati támogatással megerősített és az egyetemekre is kiterjesztett, külföldön mintaértékűnek tartott Lendület program keretében az első évben 5, a másodikban 7, tavaly pedig már 16 fiatal kutató kezdhette meg önálló nemzetközi viszonylatban is számon tartott kutatásait. "A tudományos kiválóságoknak ez – a kormány szándékával és céljaival is egybevágó – támogatása továbbra is az MTA egyik legfőbb törekvése" – mondta az Akadémia elnöke.

A magyar tudomány helyzetéről szólva Pálinkás József elmondta, hogy a kutatási és fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon még mindig nehezen tud elszakadni az 1 százaléktól, bár mind 2009-ben, mind 2010-ben meghaladta az 1,1 százalékot. A felfedező kutatások esetében az eredményesség fontos fokmérőjének számító tudományos publikációk és hivatkozások alapján a magyar tudományosság a finanszírozottságánál jobb helyzetben, az európai középmezőny felett helyezkedik el. Kedvező képet nyújtanak róla az Európai Kutatási Tanácshoz (European Research Council, ERC) benyújtott magyar pályázatok: az újonnan csatlakozott EU-tagországok közül hazánk érte el a legjobb eredményt, amellyel az EU-12 országcsoportban az első helyen áll, és az EU-15-ből is megelőz 4 tagországot.

Pálinkás József képviselői kérdésekre válaszolva kitért a beszámolási időszakot követő néhány fontosabb eseményre is. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy alapos előkészítés után az MTA Közgyűlése tavaly decemberben döntött az intézményhálózat megújításáról. A jelentős támogatással elfogadott határozat nyomán 2012. január 1-jétől 40 helyett 15-re csökkent a kutatóközpontok és -intézetek száma. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az Akadémia kutatóközpontjaiban és -intézeteiben nem csak a tudományos kíváncsiság vezérelte elméleti munka folyik: alapvető igény, hogy az egyes intézményekben választ keressenek az ország jövőjét meghatározó kérdésekre, és segítsék a döntéshozókat a különböző alternatívák közötti választásban.

Az MTA elnöke elmondta továbbá, hogy 2013 végére az akadémiai kutatóintézet-hálózat infrastrukturális megújításának részeként a korábban tervezetthez képest költséghatékonyabban készülhet el az MTA-Q2 beruházás. A kormányzati támogatással megvalósuló, korszerű, környezetbarát és energiatakarékos interdiszciplináris természettudományi kutatóközpont egyaránt szolgál akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat, amely az ágazati szereplők együttműködését tekintve más hasonló fejlesztések modelljévé válhat.

Pálinkás József beszámolt a Magyar Tudományos Művek Tára létrehozásáról is. Mint hangsúlyozta, a korábbi, egymással versengő, szétaprózott adatbázisok helyett a magyarországi kutatómunka teljesítményének nyomon követésére és nyilvánosságára az Akadémia országos közhiteles adatbázist alakított ki.

"Az MTA beszámolója több szempontból is meggyőző" – fogalmazott a dokumentumot és Pálinkás József szavait értékelve a bizottsági üléseken jelen lévő Kis Norbert, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Mint elmondta, az Akadémia céljai egybevágnak a kormány tudománypolitikai és felsőoktatási terveivel, a közös tevékenység és az eredmények pedig együtt szolgálják a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének megerősítését. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az MTA együttműködését példaértékűnek minősítő helyettes államtitkár bejelentette: támogatja a beszámoló elfogadását.

Magas színvonalú, alapos, korrekt, precízen kidolgozott dokumentum – méltatták az akadémiai beszámolót a két bizottsági ülésen hozzászóló képviselők, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt. "Bár a beszámoló az Akadémia elnökének törvényben előírt kötelezettsége, a dokumentum nem rutinmunka, hanem alapos összefoglalás egy pénzügyileg nehéz időszakról" - értékelte a jelentést a szocialista Hiller István, aki szimbolikusnak és példamutatónak nevezte, hogy az MTA elnöke fontosnak tartotta a parlamenti testületek előtti személyes megjelenést. Az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában végül ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett 16 igen vokssal, az Oktatási, tudományos és kutatási bizottságban pedig egyhangú támogatással javasolták általános vitára az MTA 2009-2010 közötti munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló előterjesztést.

A kiadványban leírtakkal kapcsolatban a szerzők és szerkesztők amagyartudomanyrol@office.mta.hu e-mail címen szívesen veszik az észrevételeket, javaslatokat, amelyek útmutatásként szolgálhatnak számukra a következő beszámoló elkészítésében.