Elhangzik néha, olykor magunk is mondjuk: nem hiszek a véletlenben! Amikor olyan esemény szereplői leszünk, melyben a váratlanság, a dolgok egybeesése, egymásra találása csodának tűnik, gyakran mondjuk: nahát, ezt nem hittem volna, micsoda véletlen! Vél-et-len. Ez ugyebár egy igének: vél (gondol) fosztóképzős: -tlen (-tlan) alakja, e kettő közé ékelődött két (–et) kötőhanggal. Nyelvtanilag tehát a szó megfejtése: nem vélt, nem gondolt (dolog, látvány, esemény stb.). És épp, mert nem gondoltuk, hogy bekövetkezik (mert bekövetkezte kiszámíthatatlan), mert váratlanul, általunk el nem gondoltan történik (pl. egy nem várt találkozás), úgy élhetjük meg, mint csodát, misztikumot. S alighanem e csodás természete miatt mondjuk, hogy hiszünk, avagy nem hiszünk a véletlenben. Nos, a csodákban, misztikus jelenségekben szívünk és elménk joga hinni, vagy nem hinni. De a véletlen – a szó nyelvtani kifejtése alapján – nem hit dolga: egyszerűen úgy ér bennünket valami, hogy előre nem gondoltunk rá. Ezért az állítás: nincsenek véletlenek, nem igaz állítás! Véletlenek igenis vannak! Persze, lehetnek csodás véletlenek, (vagy akár szerencsétlenek), s a csoda már hit dolga.
De, mert nyelvünk élő, lüktető, folytonos mozgásban, változásban lévő, ezerszínű anyag, e természetéből fakadóan számtalan olyan rejtett, ki nem fejezhető tartalmat is érlel, hordoz, melyek már csak a megértésben "öltenek testet". Ezért beszédünkben, kifejezéseinkben vannak olyan többletek, melyek puszta szófejtéssel, lecsupaszított nyelvi-logikai magyarázattal nem megfoghatóak. Így, ha egy esemény, vagy találkozás épp kapóra jön nekünk, illeszkedik egy titkos vágyunkhoz, mondjuk nyugodtan: nahát, micsoda meglepetés, nincsenek véletlenek! Akinek mondjuk, érteni fogja, s talán így válaszol: vannak még csodák!
Szeressük, becsüljük, tiszteljük csodás nyelvünket, egyedülálló, gazdag magyar nyelvünket! Ez legősibb kultúrkincsünk, lelkünk, természetünk, egész életünk leghűbb tükre, kapocs, mely egy nemzetté kapcsol össze minket, talán az egyetlen, amit senki el nem vehet tőlünk. Gondozzuk, vigyázzunk rá!
Kiskató - Pólus Média