Négy akadémikus és az MTA két doktora vehette át március 15. alkalmából a Parlamentben tudományos eredményei és több évtizedes, példamutató, áldozatos oktatási munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata, illetve a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést.

"A Parlament épülete mindig közelmúltban elhunyt feleségemre emlékeztet. Az ő nagyapjának, Sztehlo Ottó építésznek fontos szerepe volt Steindl Imre mellett az Országház tervezésében. Bár feleségem kiemelkedő eredményességgel végigdolgozta egész életét, elismerést, kitüntetést soha nem kapott. Így, amikor a Széchenyi-díjat és az Akadémia Aranyérmét követően most a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetésre is átvehettem, úgy éreztem, ez az elismerés neki is szól" – osztotta meg érzéseit az mta.hu olvasóival Keszthelyi Lajos biofizikus, akadémikus. A professor emeritus kutató, aki a kísérleti magfizika és biofizika terén végzett, nemzetközileg is nagyra becsült, iskolateremtő tudományos munkássága, úttörő jelentőségű eredményei, példaértékű életpályája elismeréseként kapta a kitüntetést, azzal büszkélkedhet, hogy immár az ő tanítványainak a tanítványai érnek el jelentős tudományos sikereket. "A hazai biofizikusok mindig továbbvitték és kiteljesítették az idősebb generációk eredményeit" – fogalmazott a nevét még a hatvanas évek elején az atommagok energiaszintjének pontos mérésére kifejlesztett, az úgynevezett Mössbauer-effektuson alapuló spektroszkópiai módszerrel széles körben ismertté tevő kutató. Hitvallása szerint egy tudósnak mindig az adott feltételekhez, műszerekhez és forrásokhoz alkalmazkodva kell megfelelő kutatási programot alkotni: "Arra mindig van lehetőség, hogy jó gondolatokkal előrébb jussunk."

"A kitüntetés azt jelzi – és ennek nagyon örülök –, hogy odafigyelnek a munkánkra, és értékelik is" - mondta Kopp Mária orvos, pszichológus, az MTA doktora. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések pszichoszociális, társadalmi, gazdasági és demográfiai háttértényezői kutatásában elért tudományos eredményeiért, több évtizedes, a magyar társadalom és a család érdekében végzett sokoldalú munkássága elismeréseként a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetést vehette át. Az elmúlt két évtizedben a magyar társadalom szociológiai, pszichológiai és egészségi állapotát egyebek mellett öt széles körű felmérés keretében is folyamatosan vizsgáló kutató eredményei a hazai és a külföldi szakemberek körében egyaránt nagy érdeklődést és elismerést váltottak ki. "Legbüszkébb mégis az eddig végzett 17 kitűnő PhD-hallgatómra vagyok, akik a legjobb nyugati lapokban közlik az eredményeiket, és már biztos lehetek benne, hogy folytatják, amit elkezdtem" – hangoztatta Kopp Mária. A professzor szakterületéről szólva az interdiszciplináris szemlélet erősítését szorgalmazta, hogy az élettan, az orvostudomány, a pszichológia és a szociológia határterületein dolgozó kutatók eredményei révén érthetőbbé váljanak a magyar társadalmat leginkább veszélyeztető, súlyos következményekkel járó jelenségek, és eredményesebben lehessen orvosolni őket.

A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta Kovács Ferenc állami díjas állatorvos, az MTA rendes tagja, professor emeritus. Az akadémikus az állatorvos-tudomány szervezésében, az állathigiéniai és élelmezésbiztonsági kutatásban elért, nemzetközileg is kimagasló eredményeiért, az akadémiai agrárstratégiai kutatások irányításában, a könyvként megjelent tanulmányok írásában és szerkesztésében, valamint a tudományos közéletben az elmúlt két évtizedben végzett példamutató, áldozatos tevékenységéért vehette át az elismerést. "Nagyon örülök, hiszen olyan munkámat ismerték el, amelyet nyugdíjba vonulásom után végeztem a köz érdekében" – mondta az mta.hu-nak az idén kilencvenegy éves kutató. A hazai agrár-felsőoktatásban hat évtizedet eltöltő tudós, pályája legfontosabb eseményei közül a májmételykór gyógykezelésével kapcsolatos világszabadalmat, valamint a modern állathigiénia és a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság általa kezdeményezett megalapítását emelte ki. A rendszerváltoztatás legnagyobb vesztesének a hazai állattenyésztést tartó Kovács Ferenc szerint a magyar állatorvos-tudomány számára az jelenthetne előrelépést, ha az élelmiszer-gazdaságban az állattenyésztés fejlesztésével a hozzáadott értéket képviselő feldolgozott termékek aránya is növekedne.

Megtiszteltetésnek tartja és örömmel fogadta kitüntetését Ádám József akadémikus, aki úgy fogalmazott, hogy feladatai – a kutatás, oktatás, szakmai és tudományos tisztségek ellátása – továbbra is kitartó tanulásra ösztönzik. Az MTA rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Általános és Felsőgeodéziai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára kiemelkedő, a geodézia területén elért tudományos eredményeiért, az egyetemi képzésben a fiatal tudományos utánpótlás példaszerű neveléséért, a földtudományok területén folytatott, több mint egy évtizedes lelkiismeretes és eredményes tudományszervező tevékenységéért, valamint a Nemzetközi Geodéziai Szövetség első és ez idáig egyetlen magyar vezetőségi tagságáért a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata elismerést vehette át. Az állami földmérésben két évtizeden keresztül végzett K+F tevékenységét, egyetemi munkáját és az MTA Földtudományok Osztálya vezetését egyformán fontosnak tartó kutató hangsúlyozta, hogy a rá bízott feladatokat igyekezett mindig legjobb képességei szerint elvégezni. Ádám József szakterülete jövőjét tekintve optimista, hiszen a geodézia egyre fontosabb szerepet tölt be a korszerű műholdas helymeghatározó mérési módszerek, például a GPS-technika széles körű és tömeges alkalmazása, valamint az égi és földi vonatkoztatási koordináta-rendszerek fenntartásának és szolgáltatásának köszönhetően.

"Nem ért teljesen váratlanul a kitüntetés, hiszen kiemelkedő tanáraik egyetemi pályafutásának végén az egyetemek szoktak ilyen gesztust tenni. Azt ugyanakkor nem sejtettem, milyen elismerést kapok" – mondta Botos Katalin, az MTA doktora. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézetének egyetemi tanára a nemzetközi gazdaság, a nemzetközi pénzügyek, az államháztartás terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is nagyra értékelt tudományos kutatói, iskolateremtő oktatói és vezetői munkásságáért, közéleti szerepvállalásáért, életművéért a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést vehette át. A gazdaságtörténeti, pénzügyi és jogi témákat is tanulmányozó, közgazdaság-tudományi, illetve történettudományi doktori iskolát alapító és vezető közgazdász önmagát határterületek kutatójaként jellemezte, akinek a különböző tudományágak összekapcsolása révén sok energiát sikerült felszabadítania. "Büszke vagyok tanítványaimra, akik – úgy érzem – tovább viszik azt a szemléletet, amelyet a gazdaságpolitika elméletében képviseltem" – hangsúlyozta. A közgazdaság-tudományra mint viszonylag fiatal, változó, fejlődő tudományterületre tekintő professzor az elméletet és a tudományos teóriák gyakorlati próbáját egyaránt fontosnak nevezte: "Nem is baj, ha az elmélet és a gyakorlat az egyes tudósok életpályájában is váltakozik – megtermékenyítően hatnak egymásra".

"Közvélemény kutatásokból úgy tudom, hogy a tudomány a mai magyar társadalom legbecsültebb alkotó része, és én hiszek is ezeknek a kutatásoknak" – válaszolta a tudomány helyzetéről és társadalmi megítéléséről szóló kérdésre Kósa László akadémikus. Az etnográfus, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi tanára a néprajztudomány, a 18-20. századi magyar művelődéstörténet terén végzett, határainkon túl is nagyra becsült iskolateremtő tudományos, kutatói és oktatói munkássága, szakmai-közéleti és gazdag publikációs tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta meg. A professzor egyfelől gazdagnak, sokrétűnek és megújulónak látja a mai magyar tudományosságot, másfelől azonban - mint fogalmazott – éppen e gazdagság és sokrétűség miatt nem tudja úgy áttekinteni, hogy hitelesen nyilatkozhasson róla. Kósa László azt hangoztatta, hogy szűkítve a látókört, ellentmondásos a kép. "Az tapasztalható, hogy a más tudományterületekkel összevetve nagyságrendekkel csekélyebb finanszírozást igénylő társadalom-, és főleg humán tudományokkal szemben a média egy részében és a tudományos körök egy részében - ez alól az MTA sem kivétel – hol nyílt, hol csendes ellenpropaganda folyik. Ennek – nem egyedi módon – saját szakterületem, a néprajz már kárvallottja. Ez a tudományszak az utóbbi félévben a felsőoktatás változásaival és a múzeumi hálózat megrendítésével intézményrendszerét tekintve, nagyon súlyos veszteségeket szenvedett, amelyek kétségessé tehetik szinten maradását. Kiemelem, ami tudvalévő, de sokan nem akarnak róla tudni, hogy a humán tudományok kulturális és nemzeti identitásképző tényezők. Visszaszorulásuknak nagyon hamar jelentkezni fognak a negatív következményei."