Közel két évtizede színtere a hazánkban nemesített új növényfajták bemutatásának a Növénynemesítési Tudományos Napok, melyet idén tizennyolcadik alkalommal rendeztek meg az MTA székházában. A konferencián az agrárium szakemberei megismerhették a tudományterület legújabb kutatási eredményeit, a szakma kiválóságai mellett fiatal kutatók is bemutatkoztak.

MTA Agrártudományok Osztálya Növénytermesztési Tudományos Bizottságának, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének és a MAE Genetikai Szakosztályának közös szervezésében március 6-án rendezték meg az MTA székházában a XVIII. Növénynemesítési Tudományos Napokat. A konferencián idén is közel 30 plenáris és szekció-előadáson, valamint több mint 100 tudományos poszteren számoltak be a növénynemesítés legújabb eredményeiről. "A rendezvény segíti az akadémiai kutatásban részt vevők és az egyetemi oktatók közötti együttműködést, egyben bemutatkozási lehetőséget is biztosít a fiatal kutatók és PhD-hallgatók számára. A tudományos nap végére mindannyian képet kapunk a növénynemesítés egy évének szellemi terméséről" – nyilatkozta az mta.hu-nak Bedő Zoltán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója.

Az egynapos rendezvényen az agrárszakemberek megvizsgálták, hogyan lehet hagyományos és modern módszerekkel korunk igényeinek és elvárásainak megfelelő – jobb, ellenállóbb, esetenként ízletesebb és nagyobb terméshozamú – növényfajtákat kinemesíteni Magyarország és Európa számára. Idén a konferencia résztvevői két növényfaj, a burgonya és a szőlő legújabb hazai nemesítésű fajtáit ismerhették meg. Polgár Zsolt, a Burgonyakutatási Központ vezetője előadásában 12 új burgonyafajtát – köztük a Balatoni Rózsát, a Katicát és a Démont – mutatott be, amelyet a magyar háziasszonyok igényei alapján kísérleteztek ki. Az új nemesítések szárazságtűrőbbek, számos betegséggel szemben rezisztensek, és az országos átlagnál magasabb a terméshozamuk. Magyarországon a szőlőtermesztés és a borkészítés évszázados hagyományokra tekint vissza, ezért kulcsfontosságú a különböző gombafertőzésekkel szemben ellenálló új fajták nemesítése. Kozma Pál, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének szőlőnemesítője az intézet által kifejlesztett peronoszpóra- és lisztharmatrezisztens szőlőfajtákat és klónjaikat mutatta be. Az új szőlőfajták a pannon borrégió sajátos ökológiai körülményei között hasznosulnak a legjobban.

Bedő Zoltán akadémikus, a Növénynemesítési Tudományos Napok levezető elnöke szerint: "A hazai növénynemesítési kutatások nemzetközileg is jelentősek és elismertek. A több évtizedes kitartó és kiváló kutatómunka egyik gyümölcseként az európai növénynemesítők szervezete, az EUCARPIA idén Budapesten tartja négyévente megrendezésére kerülő, nagyszabású konferenciáját. Óriási megtiszteltetés, hogy ebből az apropóból Európa legkiválóbb növénynemesítési szakemberei Magyarországra látogatnak." A négynapos nemzetközi konferenciának május 21-24. között az MTA székháza ad otthont.