Örökségünk poétikus romjairól indít, Vitéz Ferenc író, költő, művészetkritikus a Néző-Pont névre hallgató kiadványának 35. kötet, 25. megjelenésében. Az V évfolyamot megélt alkotói életműként is tekinthető kiadvány tüzetesen tárgyalja a „szakralitás”, a „művészet” és a „kommunikáció” szimbólumalkotását a naiv festészetben. Ugyanakkor szem-pontoz a kálvinizmus és a művészet kapcsolatának értékelése tekintetében és mérlegeli református szimbólumok „kadenciális” értékeit. Majd egy következő fejezetekben adalékokat kapunk a „Halálra táncoltatott lány” balladájából és ízelítőt kapunk a „Kendlimajor-ban” létrehozott nemzetközi művésztelepen működő akadémia lokális és egyetemes értékeivel. Eston Tan olajfestményeinek számbavétele kapcsán megismerhetjük az „én vagyok” és az „enyém” metaforikus birtokviszonyát amelyet a festő képeibe teremt bele.
Egy világutazáson is részt vehetünk, ahol a japán és kínai enteriőr a magyarral ölelkezve, énekelve a telihold alatt Hajdú-Bihar és Toyama között, összehajtott levegővel vonul át a három nemzet univerzumán. A Balmaz-Art és a művészeti kommunikáció szintjei, párbeszédek szólamhasonlatosságaival simogatja belső és külső szemeinket egyaránt. Majd a kiadványon átnyargalnak Holló László allegorikus lovai. És itt találkozunk elsőként a Hét község, hét madarának szoboravatásáról készült replikával is. Szúdy Nándor 20. századi jelentései után Boldogasszonyunk kultikus világából száll ránk az angyali üdvözlet. Kalotaszegi templomok képei a Református Nagytemplomban címmel egy virtuális kiállításnak lehetünk szemtanúi.
A hagyományokhoz híven szemlézi az irodalmi folyóiratokat és megjelent könyveket. Így kerülnek górcső alá a „fordulópont”, a „Hévíz”, a „Tempevölgy”, a „Szín”, az „Iskolakultúra”, a „Kisgrafika”, és a „Debreceni Disputa” névre folyóiratokkal. De bemutatásra kerülnek a Konyár múltját bemutató „Emlékképeink”, „Rónai-Balázs Zoltán Tücsöksirató”-ja, „Vecsey Kiss Mária Kezében a kereszt, oldalán ősi kard”-ja, „Ötvös László – Lélek és galamb”-ja, „Bencze Attila – A lélek-inga-járata”, „Az én hazám”, „Kelemen Erzsébet – Hét színkép”-e valamint a B. Orosz István grafikáit tartalmazó „A Kálvinista Róma – Debrecen” című könyvek.
Az Ex Librisek kapcsán megismerhetjük a 100 éve született Németh Nándor amerikai magyar emigrációs grafikus-krónikását. „A gyász, mint létmetafora a zenében” címmel közölt művészetkritikát, pályázati ismertetők és képekre szabott versek veszik üldözőbe. A Kodolányi Lászlóra, Feledy Gyulára, és Kohán György emlékét felelevenítő írások után érdekes programokról olvashat, valamint érdemes rendezvényekből válogathat az olvasó.
A hozzám hasonló kultúra őrülteknek kellemes szürkeállomány-termelést kívánok.