Magyarország nem kívánja megakadályozni Szerbia EU-integrációját, sőt annak egyik legaktívabb támogatója, a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadása azonban megnehezíti ezt a támogatást; Budapest ugyanakkor nyitott a párbeszédre - mondta Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőnöke kedden az MTI-nek.

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a sajtófőnököt, hogy Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke hétfőn közölte, Belgrád folytatni kívánja a dialógust Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, és meg szeretné magyarázni, hogy "nincs kollektív bűnösség", de azok, akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra.
A szerb képviselőház múlt hétfőn fogadta el a köztulajdonról és a restitúcióról (a kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról) szóló törvényt.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára múlt keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a szerb kárpótlási törvény eltávolítja az országot az EU-tól. Olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette" - hangsúlyozta, emlékeztetve, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" - emelte ki. Az államtitkár bekérette a budapesti szerb nagykövetet, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára egy hétfői sajtóbeszélgetésen kijelentette, a szerb kárpótlási törvény nem magyar-szerb, hanem európai ügy, és a jogszabály elfogadása megkérdőjelezi Szerbia elkötelezettségét az uniós tagság mellett.
A külügyi tárca sajtófőnöke az MTI-nek hangsúlyozta, Magyarország nem kívánja megakadályozni Szerbia uniós tagságát, sőt annak egyik legaktívabb támogatója, és álláspontja szerint az EU nyugat-balkáni bővítését folytatni kell. A szerbiai vagyon-visszaadási törvény elfogadása azonban megnehezíti ezt a támogatást. Mint rámutatott, a magyar kormánynak a törvénnyel kapcsolatos álláspontja "helytálló elvi kifogásokat" fogalmaz meg, amelyek összefüggnek Szerbia integrációs törekvéseinek értékelésével is. Tóth József azt mondta, Magyarország nyitott a további párbeszédre a szerb féllel.
Emlékeztetett arra, az Európai Bizottság október 12-én fogalmazza meg véleményét Szerbia integrációs teljesítményéről, és ebben tehet javaslatot a tagállamoknak, hogy Szerbia kapja meg a tagjelölti státuszt. Kedvező bizottsági állásfoglalás esetén a tagországok az Európai Tanács decemberi ülésén dönthetnek arról, hogy megadják-e a tagjelöltséget Szerbiának.
bki \ blz (MTI)