Stressz a növényvilágban, emberi sejtek „élő, színes adásban", a szupravezetők jövője, a baráti kapcsolatok hatása az egészségre - csak néhány téma ízelítőül azokból a tudományos ínyencségekből, amelyekkel akadémiai kutatóintézetekben, egyetemi előadókban, múzeumokban, csillagvizsgálókban és még országszerte sok más helyszínen várják pénteken az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján.

Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetben már délután megkezdődnek a programok. Szakavatott kutatók segítségével igazi „DNS-kalandorrá" válhat bárki, aki kíváncsi rá, hogyan készülnek a genetikusokat, molekuláris biológusokat a milliárdnyi bázispár útvesztőjében kalauzoló genetikai vagy más néven kapcsoltsági térképek. Ugyanitt bepillantást nyerhetnek a látogatók a növények laikusok által nem ismert életébe. A fák, bokrok, virágok az állatoktól eltérően nem tudnak elmenekülni, ha valamilyen kedvezőtlen környezeti hatás, „stressz" éri őket. Helyben maradva kell alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez. A kutatóintézet munkatársai bemutatják, milyen élettani és molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálják a növények környezeti stresszhatásokra adott válaszreakcióit. Laboratóriumi körülmények között ismerhetik meg, miként ellenőrzik a szakemberek a növények és szövettenyészetek stresszkezelést követő túlélését, sőt ki is próbálhatják a módszert.

Milyen társadalmi hatásaik vannak a baráti kapcsolatoknak - az MTA Szociológiai Kutatóintézetben e témáról is sok érdekességet tudhat meg, aki ellátogat ide a Kutatók Éjszakáján. Magyarországon számos vizsgálat tanúsága szerint minden harmadik embernek egyáltalán nincsen barátja, noha emberi kapcsolataink egyértelműen befolyásolják életminőségünket, egészségünket. De további jelenségekkel is összefüggésbe hozhatók, így a baráti kapcsolatok megléte nem közömbös a társadalom versenyképessége szempontjából sem.

Az idén ünnepeljük a szupravezetés felfedezésének 100. évfordulóját. Heike Kamerlingh Onnes, holland fizikus tudományos eredménye azóta egyre nagyobb hatással van mindennapjainkra. A szupravezetők egy jelentős gyakorlati felhasználási területét jelentő orvosi diagnosztikai berendezés, az MRI, vagyis a mágneses rezonanciás képalkotás technikája már sokak számára ismerős. De vajon milyen lehetőségeket rejt még magában a szupravezetés? Tényleg építhetünk tömegközlekedésre alkalmas szupravezető mágnes lebegtetésű vasutat? Alkalmazhatunk szupravezető kábeleket az elektromos impulzusok továbbítására? Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetében ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak különböző előadásokon és kísérleteken a természettudomány érdekességei iránt érdeklődők.

Hasznos ismeretekkel gazdagodhatnak a résztvevők az emberi sejtekről és a bennük lévő örökítőanyag, a DNS kémiai és biológiai szerepéről az MTA-SE Membránbiológiai Kutatócsoport foglalkozásain. Budán, a Diószegi utca 64. szám alatt emberi szív- és idegsejteket figyelhetnek meg „élő, színes adásban", és egy sokakat foglalkoztató kérdésről, az őssejtek felhasználási lehetőségeiről is tájékozódhatnak.
mta - vb