A helybelieket felháborította, hogy Kelemen Hunor nem vallási eseményként védené a búcsút. Vallási vagy inkább kulturális esemény-e a csíksomlyói búcsú? Erre a kérdésre kell válaszolniuk azoknak, akik az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) védettsége alá szeretnék helyezni a zarándoklatot.

Tangó, busójárás, akupunktúra – néhány példa az UNESCO védelme alatt álló listából, amelyek a szellemi világörökség részét képezik. Erre a listára kerülhet fel a csíksomlyói búcsú is, miután a román művelődési minisztérium illetékes bizottsága múlt kedden arról döntött, hogy a nemzetközi szervezethez terjeszti elfogadásra a magyarság legnagyobb zarándoklatát.

A Keresztalja katolikus hetilap legfrissebb számából azonban kiderül, hogy a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette romániai kulturális tárca nem vallási eseményként kívánja védetté nyilváníttatni a búcsút, hanem a „maga összetettségében”, vagyis kulturális rendezvényként, amelyben egyaránt benne vannak a világi elemek.

A szervezők, a csíksomlyói ferences szerzetesek azonban ellenkeznek. Tartományfőnökük, Orbán Szabolcs szerint mivel a búcsú vallási rendezvény, az UNESCO-védelemnek a székelyföldi búcsújárás hagyományaira kell vonatkoznia. Orbán szerint megengedhetetlen, hogy a keresztaljákkal együtt a többi járulékos esemény és résztvevő (napimádás, táltosok, bóvliárusok) is védelemben részesüljenek, ezért a további lehetséges forgatókönyvek között az is felmerült, hogy a ferencesek kihátrálnak és visszavonják a szellemi világörökség státus elnyerésére a művelődési minisztériumhoz benyújtott kérelmüket. Annak ellenére megtennék ezt, hogy az esetleges UNESCO-védelem sokat segíthet a kegyhely fejlesztése szempontjából, nagyobb nemzetközi súlyt kapna, és az infrastrukturális fejlesztésekre is könnyebben lehetne pályázni.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem osztja a ferencesek véleményét. „A katolikus egyháznak nem létfontosságú, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön a szellemi világörökség listára, de mindenképpen támogatjuk azt” – jelentette ki a kolozsvári Krónikának Potyó Ferenc általános érseki helynök. Hozzátette: rengeteg magyar népszokás van még életben, de a csíksomlyói az egyetlen fogadalmi búcsú, ahova különösebb mozgósítás nélkül ezrek zarándokolnak el esőben, sárban, pénzt, fáradságot nem kímélve. „Napjaink egyik csodája a somlyói búcsú. Bármilyen hígítás folyna a tiszta forrásba, az visszaesést, majd a búcsú szétesését jelentené. De ez nem következhet be, hiszen még a nem hívőket, a más felekezetűeket is megérinti a csíksomlyói kegyelem csodálatos érzése.”
Kristály Lehel, Magyar Hírlap