Holnap rendkívüli ülést tart a nemzeti bank monetáris tanácsa, amelyen a jegybank tervezett gazdaságösztönző lépéseiről lesz szó – értesült a Világgazdaság. Az ülés után sajtótájékoztatón ismertetik a tervezett lépéseket, Matolcsy csütörtökön beszél először nyilvánosan MNB-elnökként.  A jegybank vezetői emellett hétfőn egyeztetnek nyolc, Magyarországon működő nagybank vezetőivel.

000 Par6632370

Mindenki régóta várja várja, a bejelntést, hogy mik lehetnek azok az újszerű jegybanki gazdaságélénkítő eszközök, amiket a Matolcsy még gazdasági miniszterként is emlegetett. Úgy mondta, még a Kossuth Rádióban, hogy az MNB-nek legalább „12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot.

Szerinte a jegybanknak „pontosan azokkal” az eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed, az EKB és a Bank of England él. A szóban forgó eszközök egy részét az MNB már – több-kevesebb sikerrel – alkalmazta, más részük a magyar a piacon nem is alkalmazható.

Mikre lehet számítani?

A világ vezető jegybankjai által a válság kezdete óta alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai eszközök egy része a bankoknak nyújtott likviditás. Ezek célja a tömeges bedőlések megelőzése volt - hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalatikötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az „új MNB” eszköztárába is bekerülhet, de ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének.

A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapír-hozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban „érdeklődés hiányában” még abban az évben lezárult.)

A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet – ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha „állami” részvények parkolnak a jegybanknál.

A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a Bank of England "funding for lending" programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl bíztatóak, de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem.

Azonban az ördög itt is a részletekben rejlik, ezért várja minden szereplő erősen, hogy a jegybank elmondja, hogy a vezetői mit szeretnének, miért, és az adott lépésekhez pontosan milyen következményeket számoltak ki.