Egy országosan egyedülálló kezdeményezés nyitóeseményére került sor november 16.-án Zánka település határában, a Balaton-felvidéken.
A zánkai „vadon” létrehozásában a jövő generációjának képviselői segítettek, a gyermekek által megfestett fák vonalán belül otthonra lelhet számos énekesmadár, denevér, ritka erdei növény, és különleges gomba faj.
A háborítatlan erdő a WWF támogatásával 16 futballpálya nagyságú területen őrzi a természetes tölgyes értékeit.

A Hercegerdő magán erdőtulajdonosainak közössége a WWF Magyarország támogatásával gazdálkodástól mentes erdőrezervátum kijelölését határozta el.

Magyarországon mindössze 4000 hektár (0,02%) olyan erdőterület található – az állami erdőrezervátumok ún. magterületei - amelyben nem folyik semmilyen erdőgazdálkodás. Mind az állatvilág, mind a növényzet számára ugyanakkor a magára hagyott, holtfával is tarkított természetes erdők biztosítanak igazán értékes élőhelyet. Számos faj csak a háborítatlan erdőkben tud tartósan fennmaradni. Ezért elengedhetetlen az emberi tevékenységtől mentes „vadonok” létrehozása, ahol ritka madarak, denevérek, gombák lelnek otthonra.

Hazánkban az összes erdőrezervátum állami tulajdonban van, még nem volt példa arra, hogy magán kézben ehhez hasonló jöjjön létre.
A 160 hektáros Hercegerdő kezelői azonban a WWF segítségével a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva úttörőként kijelöltek a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőségben egy háborítatlan állományt.

„Összesen 8 hektár erdőterületet engedtünk át a természetnek, ahol a jövőben itt bárki megcsodálhatja a Balaton-felvidék természetes tölgyes erdeit.” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

A jelenleg 100-120 éves faállomány a gondos védelemnek köszönhetően máris szinte vadonra emlékeztető állapotokat tükröz, sok holtfa, idős változatos erdőfoltok láthatók itt, ahol a szakemberek eddig három, a Balaton-felvidékre nézve új gombafajt és egy a Bakonyra vonatkozóan új rovarfajt fedeztek fel.

A vadon mellett a Hercegerdő többi területén ún. szálaló erdőgazdálkodást folytatnak, vagyis a fakitermelés során a folyamatos erdőborítást fenntartják.. Az erdőgazdálkodás e legkíméletesebb és természetvédelmi szempontból is fenntartható módja hosszú távon megőrzi az élővilág sokféleségét és egészséges, a kártevőknek, sőt a klímaváltozásnak is jobban ellenálló erdők kialakulását segíti elő.

A kocsánytalan tölgy, csertölgy, virágos kőris, mezei juhar, barkócaberkenye, házi berkenye és sok más fa- és cserjefaj alkotta állományok kiváló élőhelyek a gímszarvasok, őzek, vaddisznók, rókák, fácánok, fürjek, és foglyok számára.

„A megnyitó során egy rövid kirándulást tettünk a helyszínre, a helyi általános iskola diákjaival és a kijelölést véglegesítettük. Az értékek megismerése mellett a gyerekek személyes élményt is szerezhettek, így ők már biztosan átérzik az esemény jelentőségét.” – mondta bizakodva Figeczky Gábor.
Közreadta: Polgár Julianna
(szerkesztő-riporter, budapesti tudósító - HUNSOR.SE; POLUS ONLINE
lillatti8@gmail.com; 06-30/859-33-35)