A gázóriáson szemcsés porviharokat fedezett fel, benne vízzel

Noha nem ez az első alkalom, hogy vizet fedeztek fel egy távoli bolygón, a szóban forgó exobolygó felszínén egy különleges, metánból, szén-dioxidból és vízből álló, kavargó porvihar keletkezett – írja a liner.hu.

Brittany Miles, az Arizonai Egyetem munkatársa által vezetett csillagászcsoport a NASA James Webb űrteleszkópjának segítségével elemezte azt a bolygót, mely két csillag körül kering mintegy 235,2 billió kilométerre, a Corvus csillagkép irányában.

A The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a csapat a gázóriás felszínén kavargó szilikátfelhőkből álló óriási szemcsés porviharokat fedezett fel, benne vízzel, metánnal, szén-monoxiddal és szén-dioxiddal.

A felfedezés pedig azért is számít rendkívülinek, mert a NASA szerint ez a legnagyobb számú molekula, melyet valaha egyszerre egy Naprendszeren kívüli bolygón azonosítottak. A VHS 1256 b névre keresztelt bolygót először 2015-ben észlelte a chilei Vista teleszkóp.

Az exobolygó egy “szuper-Jupiter” gázóriás, mely körülbelül 12-18-szor akkora, mint a mi Jupiterünk. A bolygón egy nap 22 órából áll, a nap folyamán pedig folyamatosan kavarognak a szilikátfelhők a felszínen, melyek a hőmérséklet csökkenése és emelkedése nyomán akár 1500 fokig is melegedhetnek.

Nem ez az első eset, hogy vizet mutattak ki exobolygók légkörében: korábban már több exobolygó kémiai összetételében bukkantak vízgőzre, melyek közül több is a Naprendszerünk lakható zónájában található. Sőt, valójában az általunk ismert exobolygók több mint egynegyedének felszínén lehet víz