A vártnál jóval nagyobb mértékben, 13 havi csúcsra emelkedett márciusban az euróövezet és az Európai Unió gazdasági hangulatindexe, ami annak tudható be, hogy a vállalatok és a fogyasztók úgy látják, a koronavírus elleni védőoltások tömeges terjesztése elősegítheti a gazdaság fellendülését.
Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (EcFin) által kedden kiadott jelentés szerint az euróövezetben márciusban 7,6 ponttal, 100,1 pontra kúszott fel a fogyasztók gazdaságba vetett bizalmát tükröző gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) értéke.
Elemzők kisebb emelkedésre, 96,0 pontos értékre számítottak a februári 93,4 pont után.
Az Európai Unióban 6,9 ponttal kereken 100 pontra nőtt a gazdasági hangulatindex.
A gazdasági hangulatindex hosszú távú átlaga 100 pont mindkét blokk és minden tagállam esetében. A 100-nál magasabb pontszám a gazdaságot derűlátóan megítélők túlsúlyára utal, az alacsonyabb viszont borús kilátásokat tükröz.
A koronavírus-járvány kirobbanása, tavaly február óta egy hónapban sem érte el a hosszú távú átlagot a hangulatindex sem az EU-ban, sem az euróövezetben. Márciusban a felmérésbe bevont minden üzleti szektorban - feldolgozóipar, szolgáltatások, kiskereskedelem, építőipar - javult a szereplők hangulata, csakúgy mint a fogyasztóké, ráadásul tavaly nyár óta a legerősebb mértékben.
A legnagyobb európai gazdaságok közül Németországban javult legnagyobb mértékben - 7,9 ponttal, 103,7 pontra - a gazdasági hangulatindex értéke márciusban. Egyik hónapról a másikra még soha nem mértek ilyen jelentős változást, ráadásul a hat legnagyobb ország közül egyedüliként büszkélkedhet a hosszú távú átlag feletti értéktől.
Ezzel együtt nagyon jelentős emelkedést mutattak ki Spanyolországban (+6,2 ponttal 96,9 pontra), Franciaországban (+5,4 ponttal 96,8 pontra), Olaszországban (+4,9 ponttal 99,5 pontra), Hollandiában (+4,4 ponttal 97,9 pontra) és Lengyelországban (+3,3 ponttal 90,3 pontra) is.
A 19 tagú eurózónában a feldolgozóipari bizalmi index 5,1 ponttal, 2 pontra emelkedett. Elemzők nulla pontot vártak a februári mínusz 3,1 pont után. A szolgáltatások bizalmi indexe 7,7 ponttal, mínusz 9,3 pontra kúszott fel, de így nagyon messze áll a 6,1 pontos hosszú távú átlagtól. Elemzők mínusz 14,8 pontra számítottak.
A fogyasztási bizalmi index értéke 4,0 ponttal mínusz 10,8 pontra, míg az építőipari 5,0 ponttal mínusz 2,7 pontra nőtt.
A magyarországi ESI értéke 91,1 pontra kúszott fel a februári 89,3 pontról. Az alindexek közül a feldolgozóipari 2,1 ponttal, mínusz 8,4 pontra, a szolgáltatásoké 0,2 ponttal, mínusz 25,7 pontra, az építőipari pedig 1,6 ponttal, mínusz 10,2 pontra javult, míg a kiskereskedelmi 0,3 ponttal, mínusz 15,6 pontra romlott. A fogyasztói bizalmi mutató javult, mínusz 25,7 pontról mínusz 23,5 pontra.
Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (EcFin) által kedden kiadott jelentés szerint az euróövezetben márciusban 7,6 ponttal, 100,1 pontra kúszott fel a fogyasztók gazdaságba vetett bizalmát tükröző gazdasági hangulatindex (Economic Sentiment Indicator, ESI) értéke.
Elemzők kisebb emelkedésre, 96,0 pontos értékre számítottak a februári 93,4 pont után.
Az Európai Unióban 6,9 ponttal kereken 100 pontra nőtt a gazdasági hangulatindex.
A gazdasági hangulatindex hosszú távú átlaga 100 pont mindkét blokk és minden tagállam esetében. A 100-nál magasabb pontszám a gazdaságot derűlátóan megítélők túlsúlyára utal, az alacsonyabb viszont borús kilátásokat tükröz.
A koronavírus-járvány kirobbanása, tavaly február óta egy hónapban sem érte el a hosszú távú átlagot a hangulatindex sem az EU-ban, sem az euróövezetben. Márciusban a felmérésbe bevont minden üzleti szektorban - feldolgozóipar, szolgáltatások, kiskereskedelem, építőipar - javult a szereplők hangulata, csakúgy mint a fogyasztóké, ráadásul tavaly nyár óta a legerősebb mértékben.
A legnagyobb európai gazdaságok közül Németországban javult legnagyobb mértékben - 7,9 ponttal, 103,7 pontra - a gazdasági hangulatindex értéke márciusban. Egyik hónapról a másikra még soha nem mértek ilyen jelentős változást, ráadásul a hat legnagyobb ország közül egyedüliként büszkélkedhet a hosszú távú átlag feletti értéktől.
Ezzel együtt nagyon jelentős emelkedést mutattak ki Spanyolországban (+6,2 ponttal 96,9 pontra), Franciaországban (+5,4 ponttal 96,8 pontra), Olaszországban (+4,9 ponttal 99,5 pontra), Hollandiában (+4,4 ponttal 97,9 pontra) és Lengyelországban (+3,3 ponttal 90,3 pontra) is.
A 19 tagú eurózónában a feldolgozóipari bizalmi index 5,1 ponttal, 2 pontra emelkedett. Elemzők nulla pontot vártak a februári mínusz 3,1 pont után. A szolgáltatások bizalmi indexe 7,7 ponttal, mínusz 9,3 pontra kúszott fel, de így nagyon messze áll a 6,1 pontos hosszú távú átlagtól. Elemzők mínusz 14,8 pontra számítottak.
A fogyasztási bizalmi index értéke 4,0 ponttal mínusz 10,8 pontra, míg az építőipari 5,0 ponttal mínusz 2,7 pontra nőtt.
A magyarországi ESI értéke 91,1 pontra kúszott fel a februári 89,3 pontról. Az alindexek közül a feldolgozóipari 2,1 ponttal, mínusz 8,4 pontra, a szolgáltatásoké 0,2 ponttal, mínusz 25,7 pontra, az építőipari pedig 1,6 ponttal, mínusz 10,2 pontra javult, míg a kiskereskedelmi 0,3 ponttal, mínusz 15,6 pontra romlott. A fogyasztói bizalmi mutató javult, mínusz 25,7 pontról mínusz 23,5 pontra.
0 Megjegyzések