Nagy bajban van Magyarországon az informatikai szektor, jelenleg is több tízezer szakember hiányzik a munkaerőpiacról. Egy ideig pedig még biztos nem lesz változás: hiába kezd észbe kapni a kormány, a közoktatási rendszer ellehetetlenítésének még sokáig érezni fogjuk a hatását.
Napjainkban óriási szerepe van a megfelelő szintű informatikai jártasságnak, hiszen a szakemberek szerint hamarosan minden munkahely bizonyos mértékben digitális lesz. A közoktatás egyik legfontosabb feladata pedig éppen a munkavállalásra történő felkészítés lenne, így rejtély, miért épp az informatika szorul évek óta háttérbe.

A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett hatásokkal is számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban – hívta fel nemrég a figyelmet Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója. A szakértő szerint ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta. A felsőoktatásban tapasztalható lemorzsolódás is magas, 52 százalékos, a többség a második évfolyamon hagyja el az intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni a képzést.

Hosszú távú következmények

„Ebben óriási szerepe van az oktatásnak, hiszen valahol meg kell alapozni a szakmát” – mondta az MNO-nak Bánhidi Sándorné, az Informatika–Számítástechnika Tanárok Egyesületének (ISZE) főtitkára, hozzátéve: ha nem történik előrelépés, csak romlani fog a helyzet.

A legfontosabb probléma a közoktatás 2012-es átalakítása: a korábbi kerettantervhez képest ekkor 54 százalékkal csökkentették az informatikaórák számát, ezáltal már csak a hatodik osztálytól kellett kötelezően tanítani a tantárgyat, mindössze heti egy órában, és csupán a tizedik osztályig.

Nyáron azonban szakgimnáziumokká alakultak a szakközépiskolák, és ezekben az intézményekben emelkedett az óraszám a korábbiakhoz képest: 9. és 10. évfolyamon heti két órában tanulják a tantárgyat. „Ezzel már lehet valamit kezdeni” – fogalmazott Bánhidi Sándorné, hozzátéve: a pedagógus kerekasztal – ahova az ISZE is delegált tagokat – ugyancsak foglalkozik a tanterv problémájával, tehát van hajlandóság arra, hogy helyrehozzák a jelenlegi, igen rugalmatlan közoktatási rendszert. „Reményeink szerint a 2018-as évben minden évfolyamon bevezetik majd az informatikaórát. De ha ennek csak a 75-80 százaléka valósul meg, akkor is elégedettek leszünk” – fűzte hozzá.

Számolni kell azonban a 2012-es változtatás hosszú távú következményeivel. Egy generáció ugyanis mindenképpen „ellátatlanul” marad. Ráadásul ha a változtatás ezúttal is felmenő rendszerben történik, 2022-re juthatunk el odáig, hogy minden évfolyamon tanítani fognak informatikát, 5-6 év tehát feltétlenül szükséges ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön – magyarázta a szakember.

Emellett továbbra is probléma, hogy az érettségit megelőzően, a 11. és 12. évfolyamon nincs informatikaóra (kivéve, ha az intézmény a szakmai és „egyéb” tantárgyak átcsoportosítása mellett dönt). „Ha azt szeretnénk, hogy minél több középiskolás érettségizzen informatikából, akkor az ezt megelőző időszakban is tanulnia kellene a tárgyat. Így ugyanis nem teszi le annyi diák az érettségit informatikából, mint amennyit fel tudnának venni a felsőoktatási intézmények” – fogalmazott Bánhidi Sándorné. Hozzátette: ezt jól példázza, hogy korábban körülbelül 100-120 diák iratkozott be az egyik budapesti egyetemre egy évfolyamra, míg mostanra ez a szám 44-re, felére-harmadára csökkent, tehát az egyetemek tanárkibocsátó képessége is visszaesett.

Növekvő pedagógushiány

Bánhidi Sándorné emellett hangsúlyozta: hiába sikerül elérni az óraszám növelését, ha közben lassan elfogy az informatikaoktatásában jártas pedagógus. „Augusztus utolsó hetében és szeptemberben, az óraszám emelése után folyamatosan jöttek az igazgatóktól a levelek, hogy segítsünk legalább az érettségiző osztályok mellé tanárokat találni. Ez a probléma általánosnak mondható” – emelte ki. Sok esetben nem szakos tanárok tanítanak informatikát, hanem azok a pedagógusok, akik a tantestületben ezt elvállalták, akiknek kiosztották a feladatot, vagy akiknek éppen alacsony az óraszámuk.

2012-ben ráadásul úgy döntöttek, a mérnök-tanárokat nem engedik a továbbiakban általános iskolákban tanítani. „Tudomásunk szerint körülbelül ezer tanár hagyta el akkor a pályát, mert már nem volt megfelelő a végzettsége” – mondta a szakértő, hozzátéve: közülük néhányan lassan elkezdtek visszaszivárogni, hiszen nem tudták megtölteni a helyüket informatika szakon végzett pedagógusokkal.

A köznevelési rendszerben használt számítógépek állapotával kapcsolatban elmondta: nem túl fényes a helyzet, információi szerint körülbelül 200 ezer olyan gép van, amely alkalmas lenne bármely új szoftver futtatására, de ezekből csak 55 ezernél frissítették a legújabb verziókat. Ezeken kívül pedig rengeteg, akár 16 éves számítógépet is használnak a közoktatásban, „egész iskolányi gépeket nem frissítenek azért, mert a szerkezetek nem alkalmasak erre” – emelte ki.