Drogokkal áraszthatja el Nyugat-Európát az Iszlám Állam terrorszervezet, figyelmeztettek korábban biztonságpolitikai szakértők. Sokáig valóban minden jel arra utalt, hogy a dzsihadisták a narkóterrorizmus úttörői, és részben a kábítószer-kereskedelemből finanszírozzák terrorcselekményeiket. Bármennyire is illeszkednek a profiljukba a narkotikumok, egyáltalán nem biztos, hogy az ISIS-harcosok a Közel-Kelet drogbárói.
Az Iszlám Állam a drogkereskedelem felett is átvette az uralmat, és évente közel egymilliárd dollárnyi bevételre tesz szert az Afganisztánból származó heroinnak köszönhetően, adta hírül korábban az RT orosz hírportál. Részletesen elemezte az Európába vezető szállítási útvonalakat, és arra a következtetésre jutott, hogy mire Afganisztánból Európába ér a kábítószer, az ISIS katonái azt keményen megadóztatják. Mivel a szíriai és iraki forrásaik – például az olaj – elapadnak, a dzsihadisták kénytelenek más utánpótláshoz nyúlni – érvel Tom Keatinge, a Royal United Services Institute kutatóintézet munkatársa.
Mint mondja, az Iszlám Állam tipikusan az a terrorszervezet, amely mások erőfeszítéséből gazdagszik meg. „Aktívak Afganisztánban, de az még nem világos, hogy mekkora befolyásuk van a termesztés felett” – írja elemzésében az orosz kábítószer-ellenes szövetségi szolgálat.
Afganisztánról valóban régóta tudni, hogy a drogipar egyik fellegvára. A heroin alapjául szolgáló mákvirág termesztése a nyolcvanas években kezdődött, amikor a szovjet megszállás elleni háború költségeit részben a drogpénz fedezte. A Talibán az ellenőrzése alatt álló területeken máig megadóztatja a mákkereskedőket, sőt sok esetben azok védelméről is gondoskodik. Számos helyszíni beszámoló alapján az iszlám radikális változatát képviselő harcosok fegyveres védelmet nyújtanak a laboroknak, és segítik a hozzájuk közel álló termesztőket.
A Vice News hírcsatorna szerint Afganisztán sok ópiumtermelő pontján a Talibán fehér zászlaját mára az Iszlám Állam fekete lobogója váltotta fel. Az Iszlám Állam a vallási tisztaságra hivatkozva próbálja bemocskolni a Talibán hitelességét – állítja Vanda Felbab-Brown bűnügyi szakértő. Persze az ISIS esetében nem ilyen egyszerű a képlet, a terrorszervezetnek rengeteg ága és még többféle katonája van. A szakértők is hangoztatják: a Közel-Kelet térségében az iszlamisták biztosan megfeledkeztek a szigorú vallási szabályokról. Nem csak a korábban említett orosz források figyelmeztetnek az ISIS és a narkóterrorizmus kapcsolatára. Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal egy munkatársa az amerikai Tablet magazinnak nyilatkozott: „Próbálják kiterjeszteni a hatásköreiket. […] Legyen szó embercsempészetről, a kalóz információs technológiáról, az illegális olajkereskedelemről vagy az újabb próbálkozásról, a kábítószerről. ”
A stratégiai érvek mellett a gyakorlat is azt mutathatja, hogy a dzsihadisták nem vetik meg a drogokat. Az Európába áramló menedékkérők nagy része mesélt a Captagonról, az amfetaminalapú serkentőszerről, amelyet a dzsihadisták azért szednek, hogy ne ismerjenek félelmet. A Vice News beszámolója szerint az elfogott ISIS-harcosok is arról vallottak, hogy a drogtól egyenesen vérszomjuk támadt. Korábban híradások azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a párizsi merénylők Captagont használtak, mielőtt a brutális merényletsorozatot végrehajtották. Ezt később a francia hatóságok cáfolták, hiszen a nyomozás egyértelműen bizonyította, hogy a terroristák a támadás előtt nem használtak tudatmódosító szereket.
Az Iszlám Államnak talán épp abban rejlik az előnye a nyugattal szemben, hogy rengeteg alaptalan, de meghökkentő sztori és félelmet keltő szalagcím kering velük kapcsolatban. A szakértők egy része a narkóterrorizmus és az ISIS között sem lát említésre méltó kapcsolatot, pusztán „jobban eladható”, ha a terroristákat ezentúl drogbáróként is számon tartjuk. „Az Iszlám Állam, az al-Kaida és a Talibán harcosai sem narkóterroristák.
Ezek olyan terrorszervezetek, amelyek egészen egyszerűen mindent megadóztatnak az ellenőrzésük alatt álló területen” – fogalmaz riportjában a Vice News. Szerintük a világot rettegésben tartó Iszlám Államról nehezen elképzelhető, hogy komoly szerepet játszana a nemzetközi drogkereskedelemben. Egyrészt a termesztők és kereskedők tartanak az erőszakra hajlamos dzsihadistáktól, másrészt az ISIS állandóan „rivaldafényben van”, amire a drogkartelleknek aligha van szükségük.
Korábban az amerikai IHS kutatóintézet is arra a következtetésre jutott, hogy a drogkereskedelem illeszkedhet a terroristák profiljába, azonban aligha gazdagszanak meg belőle. Adataik szerint a terrorszervezet havonta körülbelül 56 millió dollárnyi bevételre tesz szert, ennek ötven százaléka az ellenőrzésük alatt álló területek megadóztatásából és az ott található javak elkobzásából származik. Az intézet ezek között nem említette meg a narkotikumokat. Maradék bevételi forrásként 43 százalékban az olaj, mindössze hét százalékban pedig az egyéb források szerepeltek. Az IHS az utóbbi kategóriában jegyezte meg, hogy a dzsihadisták csak közvetetten tesznek szert drogpénzre, és annak mennyisége is elhanyagolható.
Bármennyire is nehéz, fontos lenne, hogy minél kisebb jelentőséget tulajdonítsunk a terroristáknak. Persze összemoshatók a nemzetközi drogkereskedelemmel, de a szakértők is leginkább a kapcsolatok összetettségét hangsúlyozzák. „Az ehhez hasonló tévhitek hátráltatják a terrorellenes harcot. Egyetlen országban sem történt meg – Peru, Kolumbia, Thaiföld, Libanon vagy Burma –, hogy a drogkartellek felszámolásával eltűntek a terroristák. Ne higgyük el azt sem, hogy a terroristák piti bűnözők, csak mert részben közük lehet a drogokhoz” – fogalmaz Vanda Felbab-Brown. Mint mondja, a terrorellenes küzdelem önmagában is elég nehéz, sőt, a nemzetközi drogkereskedők imázsának sincs szüksége a dzsihadistákra.
0 Megjegyzések