Egy bécsi tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy hatalmas az osztrák főváros muszlim fiataljai radikalizálódásának a veszélye.

A felmérés szerint a muszlim fiatalok 27 százaléka rendkívül erős szimpátiát mutat a dzsihadizmus, az erőszak és a nyugatellenes gondolkozásmód felé. A bécsi vezetés közlése szerint, megpróbálják elérni a potenciálisan sebezhető fiatalok csoportját, és még a radikalizálódásuk előtt párbeszédet akarnak velük kezdeményezni.

58 százalék szimpatizál a radikálisokkal

A tanulmány szerzője, Kenan Güngör rengeteg fiatallal beszélgetett a központokban, parkokban és az utcán.

Három csoportjukat különböztette meg: a „veszélyeztetetteket", az „ambivalenseket" és a „mérsékelteket".
A több száz válaszadónak mintegy a fele volt muszlim vallású, a legtöbben 14 és 24 év közöttiek. 34 százalékuk úgy vélte, hogy az iszlám világot erőszakkal kell megvédeni a Nyugattól. 29 százalékuk pozitívnak látja azokat a személyeket, akik háborút folytatnak a vallásuk miatt.

Güngör tanulmánya szerint a muszlim fiatalok 27 százaléka az erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik, 31 százalékuk ambivalens. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a radikális vallásosokkal ugyan egyetértenek, de ők nem tudnának ölni Isten nevében. A fiatalok 42 százaléka a mérsékeltek közé tartozik, ők elutasítják az erőszakot és nehezen kaphatók a radikalizálódásra.

Sokak számára már "túl késő"

A radikalizálódás veszélye azzal is növekszik, hogy mennyire mélyen vallásos egy adott fiatal, ahogyan az is sokat számít, hogy mennyire homogén, vagy vegyes a baráti köre.

„A radikalizáció zömében a férfiakat érinti" – véli Güngör. Hozzáteszi, a fiatalok egy kisebb csoportja már rendkívül veszélyes módon szélsőséges, őket már nem lehet elérni az ifjúsági és szociális munkások segítségével sem.
A bevándorló háttérrel rendelkező fiatalok többsége a saját identitását keresi – fogalmazott Sandra Frauenberger integrációs tanácsadó. Az ő osztálya a múlt évben, a menekültválság csúcspontján készített rengeteg interjút.

A válaszadók 65 százaléka mondta azt, hogy erősen kötődik Bécshez és a környezetéhez, de sokuk mégis azt mondta, nem érzi magát osztráknak. Rendkívül fontos volt számukra a szüleik származása, identitásuk meghatározásában kulcsszerepet töltöttek be a családi és vallási tradíciók.

Kiemelt probléma volt a körükben a rasszizmus és homofóbia is. 54 százalékuk elutasító volt más etnikumokkal szemben, 46 százalékuk élesen kritikus a homoszexualitással kapcsolatban.

47 százalékuk erős antiszemita nézeteket vallott.

Güngör szerint nem lehet általános következtetéseket levonni, mert a tanulmány célközönsége zömében hátrányos helyzetű fiatalokból tevődött össze.

Fanatikus dzsihadisták új nemzedéke

A tanulmány hatására az ÖVP és az FPÖ élesen kritizálta a város vezetését, amiért nem hajlandó tudomásul venni a valóságot. Az ÖVP bécsi vezetője új integrációs törvényt követelt, valamint azt, hogy tegyenek lépéseket a radikalizáció visszaszorítása érdekében és tiltsák be a Korán terjesztését.
Az Osztrák Szabadságpárt oktatási és integrációs szóvivője szerint a városvezetés erőfeszítései elbuktak.

Maximilian Krauss szerint ahelyett, hogy sikeresen integrálták volna a második generációs bevándorlókat, most a fanatikus dzsihadisták új generációját nevelték ki, akik nem tisztelik és nem fogadják el a nyugati kultúrát.