Október elsején mutatták be Szikora János rendezésében az 56 csepp vér című musicalt. A Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésben létrejött darab a Budapesten kitört forradalom hatására országszerte megváltozó viszonyrendszereket mutatja be egy vidéki közösség szemszögéből.
Horváth Péter szövege Mihály Tamás megzenésítésében a szabadságra és igazságra vágyó fiataloknak próbál emléket állítani, maga az előadás is elsősorban a fiatalabb korosztályt igyekszik megszólítani. A zenés és táncos betétek, a könnyen szimpatikussá váló karakterek, a becsempészett Rómeó és Júlia-motívumok mind ebben segítenek.
Horváth Péter nem csupán 1956 eseményeit teszi a Rómeó és Júlia-parafrázissal személyessé és átélhetővé, hanem a klasszikus shakespeare-i történetet is újraértelmezi, rádöbbent az olykor szinte mítoszi lehetetlenségűnek gondolt dráma valóságosságára, bármikoriságára, megtörténhetőségére. Az egyedi, a kivételes válik általánossá, s fordítva. A politikailag és származás szerinti különböző érdekeket képviselő orosz nő és magyar férfi lehet egyszerre szédült, szerelmes tinédzser és vátesz. A drámai alapszituáció számtalan „vagy-vagyot" teremt, a szereplőknek kiélezett helyzetekben kell dönteniük, a „Ne ölj!" parancsa és a szabadság bármi áron történő védelme, szerelem és hazaszeretet, „biztonságos gyávaság" és „halálba vivő bátorság" között.
A musical műfaji hátránya talán ugyanaz, mint amiből előnye is származik: képes arra, hogy ezeket a heroikus karaktereket és történéseket bemutassa, hogy a néző lelkében érzelmeket korbácsoljon, ugyanakkor majdnem hollywoodi eszközei és történetvezetése révén szinte az „ez csak film, mese, színház stb." érzését kelti. Persze tény, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc alkalmával, hétköznapi emberekből, tizenéves iskolás fiúkból és lányokból vált egyik napról a másikra nemzeti hős, mártír, rendkívüli ember… „1956 igazából a fiatal emberekről szólt, az áldozatok, halottak igen jelentős része tizenéves, a fiatalok egy része szinte öntudatlanul került bele, ösztön vezérelte igazságérzetük vezette őket" – mondja Szikora János. A rendező a műfaji sajátosságokról és a musical színpadra vitelekor felmerülő nehézségekről pedig ekképp vélekedik: „A szöveget nem tudom megváltoztatni, de a színpadképek jelentésével próbálom kiegészíteni, próbálok egyéb színházi eszközök segítségével mélységdimenziót adni a textusnak, ugyanis a musicalben – műfajánál fogva – kevesebb tere van a verbalitásnak."
Valóban, az 56 csepp vér című rockmusical kevésbé alkalmas például arra, hogy lexikális történelmi tájékozottságunkat erősítsük, vagy politikafilozófiai kérdésekbe bocsátkozzunk, vagy hogy részletes adatokat tudjunk meg; a közepén indul a dráma, az előzményekről, a gyűlölködés okairól csak keveset tudunk meg, leginkább történelmi ismereteink mentén sejtjük mindezt. Arra viszont alkalmas a műfaj, hogy a hazaszeretetet felébressze, hogy átgondoljuk, mi mindent köszönhetünk az 1956-os hősöknek, hálát érezhetünk, büszkeséget, és ez talán mindennél fontosabb. És ilyenkor, a Maradj hűséges! című dalt hallgatva az ember önkéntelenül is felteszi magában a kérdést: „Én képes lennék-e meghalni a hazámért? Vajon hányan áldoznák ma az életüket Magyarországon Magyarországért?"
Az előadás az Erkel Színházban is látható lesz október 23-án és 31-én. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója hangsúlyozta, hogy több programmal, eseménnyel készülnek az 1956-os forradalom évfordulójára, és ebbe a repertoárba tökéletesen beleillik az 56 csepp vér című musical. Mihály Tamás, a darab zeneszerzője elmondta: külön örül annak, hogy az Erkel Színház otthont ad az előadásnak, „ez felér egy telt házas stadionnal az én szememben". Ugyanis az édesapja, Mihály András sokáig az operaház igazgatója volt, s ő ott nőtt fel.
A darabot nagy érdeklődés övezi, nemcsak a kritikusok és nézők, hanem a 2006-os ősbemutató alkotói, színészei részéről is. A jelenlegi és a Kaszás Attila nevével fémjelzett darab szereplői tapasztalataikat, élményeiket is kicserélték egymással. A 2006-ban Robi apját játszó Miller Lajos például saját '56-os élményeiről mesélt, a 2016-os változatban Lőrinc pátert alakító Feke Pál pedig a történelmi emlékállítás funkcióján kívül a hazaszeretetre nevelés értékét emelte ki: „Szerintem nagyon lényeges, hogy a népszerű, külföldi musicalek mellett ilyen fontos magyar műveket is bemutassunk" – fogalmazott.
0 Megjegyzések