5 perces interjú: Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója
„Bármiféle Kínával folytatott kapcsolatról van szó, legyen az akár üzleti, akár gazdasági jellegű, az eredményességhez és a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a politikai kapcsolatok stabilak és általánosan jók legyenek a két ország között. ”
– Elsősorban mi adja a tegnapi konferencia jelentőségét hazánk és Kína együttműködésére vonatkozóan?
– Bármiféle Kínával folytatott kapcsolatról van szó, legyen az akár üzleti, akár gazdasági jellegű, az eredményességhez és a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a politikai kapcsolatok stabilak és általánosan jók legyenek a két ország között. Ez azonban csupán szükséges, de nem elégséges feltétel. A politikai kapcsolatok minősége ugyanis nem jelent egyértelműen jó kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat, viszont az államok közötti jó viszony képes jelentős mértékben megolajozni az üzleti együttműködést. Ez az indirekt összefüggés egész egyszerűen a kínai mentalitásból fakad, hiszen a nagyvállalatok szívesebben viszik a tőkéjüket olyan országba, ahol a politikai kapcsolatok által biztosítottnak érzik magukat. Éppen ezért van nagy jelentősége a tegnapihoz hasonló dialógusoknak a közép- és kelet-európai országok és az ázsiai óriás között, az pedig külön öröm, hogy egy ilyen rangos eseménynek hazánk adhatott otthont.
– Sok szó esett a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésről. Ebben a nagy volumenű projektben Magyarország milyen szerepeket tölthet be?
– Ez a grandiózus stratégiai terv több szálon kötné össze Kína és Európa piacait az árucsere-forgalom növelése és felgyorsítása érdekében. Hazánk számára ez óriási lehetőség, hiszen az új selyemút egyik ága hazánkon is áthaladna, a kérdés csak az, mennyit tudunk ebből profitálni.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése azonban a sajtóhírek szerint lassabban halad, mint azt szeretnék, az Európai Unió is vizsgálódik a felújítás kapcsán. Ennek megépüléséből azonban jelentős gazdasági előnyei származhatnának Magyarországnak: a vasútvonal találkozik a tengeri szállítmányozással, azaz a görögországi, pireuszi kikötőből érkező kínai áruforgalommal, a két irányból érkező áru pedig hazánkon át haladna tovább Nyugat-Európa irányába, így jó eséllyel válhatnánk logisztikai központtá.
– Hogyan tud Magyarország rákészülni ennek a szerepnek a betöltésére?
– Elsősorban érdemes mihamarabb egy olyan állami stratégiát kidolgozni, ami felkészíti Magyarországot arra vonatkozóan, hogy a tranzitfolyosó megépítésével milyen kínai vállalatokat lehetne hazánkba csalogatni. Ezek a projektek egyúttal számos új munkahelyet teremtenének a magyar állampolgárok számára.
0 Megjegyzések