Hétfőn benyújtja a parlamentnek a miniszterelnök az alaptörvény-módosítást a kvótareferendum nyomán. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta: több mint 3,3 millió ember voksolt a kötelező betelepítés ellen, így nyilvánvalóvá vált, hogy egy nemzeti ügy mögé egységet lehet létrehozni. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy csak a választók 44 százaléka vett részt a népszavazáson, ezért "rásegítés" kell a parlamenti képviselők részéről, mert önmagában nincs közjogi következménye a referendumnak.
Nemzeti ügy
Nyilvánvalóvá vált, hogy nemzeti üggyé vált a kérdés, ahogy az is: a magyarokban megvan a képesség arra, hogyha egyetértenek valamiben, azt pártszimpátiától függően kifejezzék, egyébként nem jöhetett volna létre ez a nagy új egység Magyarországért – értékelte a referendum eredményét a miniszterelnök.
Még egy évtized
Sajnálatos ugyanakkor – tette hozzá, hogy csak a választók negyvenegynéhány százaléka ment el, ami azt jelenti, sokat kell még dolgozni, hogy minden választópolgár azt érezze, az ország közös ügyei az ő személyes ügyei is, amelyek a közösség számára is fontosak, azaz nemzeti ügyek is. Orbán Viktor szerint még egy jó évtized kell ahhoz, hogy ez a politikai közösséghez tartozás evidenciává váljék minden választópolgár számára.
Három lehetőség
A népszavazás következményeiről a kormányfő azt mondta, miután a választópolgárok most nem voltak elegen ahhoz, hogy automatikusan közjogi érvénnyel ruházzák fel a referendumot, most rásegítést vár a parlamenti képviselőktől, hogy a közakarat közjogi erőhöz jussék. Erre három lehetőség van: parlamenti határozat, egy egyszerű törvény vagy egy alaptörvény-módosítás.
Szép szöveg
Orbán Viktor az utóbbit terjesztette a parlament elé, amely ezt meg is szavazta, a szövegjavaslatot azóta a kormány is megtárgyalta, az igazságügy-miniszterrel is többször egyeztettek, így a dokumentum hétfőn az Országgyűlés elé kerülhet. Azt Orbán Viktor nyújtja majd be, hogy kellő súlyt kapjon a népakarat. A miniszterelnök úgy érzi, egyértelmű és szép szöveget alkottak, amely javára válik a magyar alkotmánynak, és egyértelműen kifejezi az emberek akaratát.
A javaslat, amelyet már Juncker EB-elnök is megkapott, az EU jogrendjén belül marad – hangsúlyozta Orbán Viktor. Kimondja, hogy Magyarországra idegen népességet nem lehet betelepíteni, egyedi kérelmet a magyar parlament által meghatározott jogszabályi rendben lehet elbírálni, és így szerezhet valaki jogot Magyarországon élni. Nincsen tehát sem csoportos, sem egyéni betelepítés, arról, hogy ki élhet Magyarország területén, egyedi döntés alapján dönthet az, akit erre a magyar parlament felhatalmaz – hangsúlyozta a kormányfő a Vasárnapi újságban.
Budapest dönt
A bevándorlási hivatal munkája nem változik, a népszavazásban feltett kérdésnek megfelelően csupán a most fennálló jogi helyzet erősödik, az, hogy egyértelműen Budapestnek kell eldöntenie, milyen nem uniós polgár tartózkodhat Magyarországon. A kérdésben Orbán Viktor minden képviselő támogatására számít, hiszen, mint mondta, nem őt kell támogatni, hanem 3,3 millió magyar ember akaratát, ezt pedig minden képviselő bátran megteheti, pártállástól függetlenül.
Európa demokratizálódik
A módosítás külföldi hozadéka kapcsán Orbán Viktor azt emelte ki, hogy a francia elnökválasztás egyik legnagyobb esélyese, Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök bejelentette: ha megkapja a választók bizalmát, népszavazást ír ki bevándorlási kérdésekről: a családegyesítés és a gyanús bevándorlók internálásának ügyében. Mindez Orbán szerint azt jelenti: Európa demokratizálódik, egyre több vezető ismeri ugyanis fel, hogy a bevándorlás kérdésében nem vállalhatják a nép jóváhagyása nélküli döntéseket.
Az EB jogot sértett
Juncker elnök népszavazást bíráló szavai kapcsán Orbán Viktor azt hangsúlyozta, ha az Európai Bizottság vezetői annak idején betartották volna az EU szabályait, Magyarországon nem lett volna szükség a referendumra. Az tagországok miniszterelnökeit tömörítő Európai Tanács ugyanis kétszer kimondta: mindenféle népmozgás csak önkéntes alapon történhet. Az Európai Bizottság az uniós jogrendet megsértve azonban ezt figyelmen kívül hagyta, és elindított egy jogszabályalkotást a kötelező kvótáról.
A sarkunkra kell állni
A következő jelentős találkozó október 13-án lesz Brüsszelben, amikor az úgynevezett Belügyi Tanács ül össze, itt foglalnak helyet a tagállamok belügyminiszterei. Többek között a bizottság kötelező betelepítési kvótáról szóló javaslatait fogják tárgyalni, amiket Orbán Viktor szerint le kell venni a napirendről, mert ellentétes a miniszterelnökök korábbi döntésével. Ez egy nagy vita lesz, fontos napját éli majd az Európai Unió, október 13-án és a két héttel később következő brüsszeli csúcson a sarkunkra kell állni – tette hozzá a miniszterelnök.
A miniszterelnökök nem fognak hozzájárulni a kötelező kvótához, legalábbis többen is vannak, akik nem. Abban is egyetértettek, hogy november közepéig vissza kell állítani a schengeni rendszert, vagyis a külső határokat ismét védeni kell. Aki ezt nem tudja megtenni, a schengeni tagságával játszik. A schengeni övezeten belül létrehozott ideiglenes határellenőrzéseket fel kell számolni.
Nem Magyarország idézte elő
Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon tartózkodó terroristák és a SIM-kártyák ügyében fogalmazott-e meg kritikát a hatóságokkal szemben, Orbán Viktor elmondta, ezeket az embereket más államok hívták be az EU-ba, Magyarország területén csak átrohantak, amíg lehetett, de aztán az ország – közös európai megoldás hiányában – lezárta a határát, kerítést épített és megállította őket. Onnantól kezdve – folytatta -, hogy a magyar határ légmentesen zár, Magyarország felelőssége, hogy ezek az emberek ne jussanak keresztül a határon. Hozzátette: ami előtte történt, azt nem Magyarország idézte elő, ezért nem is az ország felelőssége.
Beszéljünk a SIM-ekről
Az anonim SIM-kártyákkal kapcsolatban a miniszterelnök szerint fel kell tenni azt a kérdést, lehet-e Magyarországon úgy telefonkártyákat használni, hogy azoknak nemzetbiztonsági célból történő megfigyelése lehetetlen. Erről egyenesen és nyíltan kell beszélni és a parlamentnek dönteni – közölte.
Versenyképesség
A következő időszak feladatai között említette a többi között a gazdasági év lezárását, a versenyképesség javítását. Orbán Viktor közölte, valamilyen megállapodásra lesz szükség a kormányzat és a magángazdaság szereplői között, hogy az egész ország versenyképességét javíthassák. Szólt arról is, hogy az ország felminősítése az államadósság kezelésében is kinyitott új lehetőségeket. Hozzátette: továbbra is feladatának tekinti a bürokráciacsökkentést.
0 Megjegyzések