„A sz.r újságokat fenntartják állami hirdetésekből, olyan szerkesztőségeket, ahol az újságíróknak nyomait nem találod meg.” – mondta a Népszabadság meghurcolt, elnyomott munkatársa a Kossuth téri szombati tüntetésen, mintegy ízelítőt adva a szokásos liberális szakmai önelégültségből.
A Népszabadság szónoka leplezetlenül hangolta a tömeget a Magyar Idők ellen. Nem is volt nagy meglepetés, hogy a sokszínűség jegyében néhány csalódott demokrata a Parlament előtt hirtelen felindulásból elégette a Magyar Idők több példányát. Nyilván előfizetők voltak.
Ha egy baloldali lapot dobtak volna tűzbe a tüntetők Magyarországon, már javában dúlna a nácizás, a ballib internetes sajtó azonban címlapon tálalva, kvázi hazafias tettként tudósított az esetről. Eszükbe sem jutott szolidaritási nyilatkozatot kiadni, amelyben ocsmány, a sajtószabadságot bemocskoló, gaz cselekedetnek tartják az esetet.
Hiszen tudjuk: a sajtószabadság csak a liberális lapokra vonatkozik.
0 Megjegyzések