Az alkotmánymódosításnak egy olyan szövegtervezetéről egyeztek meg tegnap, melyet bárki támogathat. A konszenzusos szöveg eléri azt, hogy megvédi az országot a betelepítési kvótától, lehetetlenné teszi Magyarországra idegen népesség betelepítését – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Mint ismert, a szövegtervezetet a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatja.

Hozzátette: az is benne van a szövegben, hogy Magyarországon harmadik országból jövő ember megfelelő szabályok betartásával tartózkodhat. Ez egyedi kérelmet jelent, melyet a magyar hatóságoknak kell elbírálni. Ennek a szabályozásnak a lényegi elemeit kétharmados támogatással kell rögzíteni – emelte ki a frakcióvezető.

Kósa Lajos azt mondta: az alaptörvény nem tudja kezelni a Jobbiknak azt a kvázi zsarolását, miszerint csak bizonyos feltételek teljesülése esetén fogadja el. Valaki vagy megszavazza az alaptörvényt, vagy nem. Ez politikai döntés kérdése – szögezte le.

Kérdésre válaszolva elmondta: nem tud arról, hogy tegnap a kormány foglalkozott volna a letelepedési kötvény kérdésével. Még májusban elindított a kabinet egy folyamatot, miszerint felülvizsgálják a rendszert, majd ha az értékelés rendelkezésre áll, akkor döntenek arról, megszüntetik, átalakítják vagy változatlanul hagyják. ennek az alkotmányhoz semmi köze sincs. Az pedig megtévesztés, ha valaki a letelepedési kötvényt vásárlókat összekeveri a migránsokkal. Ez olyan, mintha valaki a kerítésen átmászókat összekeveri az albérlőivel – fogalmazott.

A letelepedési kötvényt vásárlók öt évre kapnak jogot arra, hogy Magyarországon tartózkodjanak. ha ez lejár, akkor ezt elveszítik. Összesen 2700-an éltek ezzel a lehetősséggel, 90 százalékuk kínai, akiknek ez csak az európai Unióba való belépéshez kellett ezt a jogot megvenniük. Így körülbelül 800 millió euró folyt be a költségvetésbe 2011-2013-ban, amikor az ország finanszírozása rendkívül problémás volt. Akkor le voltunk minősítve, most jók az adataink. Csökken az adósság, történelmi mélyponton a költségvetés hiánya. Ezek fényében kell megítélni a letelepedési kötvények rendszerét, nem pedig valamilyen zsarolási manőver keretében – magyarázta a politikus.

A bőnyi rendőrgyilkosság kapcsán arról beszélt: az ügynek van olyan része, mellyel foglalkoznia kell a nemzetbiztonsági bizottságnak. Meg kell nézni, hogy a szóban forgó radikális szervezet (Magyar Nemzeti Arcvonal) kötődik-e parlamenti pártokhoz. A Jobbik például sok hasonló szervezet képviselőivel tart hivatalos, félhivatalos kapcsolatot. Márpedig parlamenti pártnak olyan félkatonai alakulattal, mint az említett szervezet, nem lehet kapcsolata – hangsúlyozta.