A hungarista mozgalom újjászervezője, Győrkös István Kalasnyikov-sorozattal fogadta a házkutatásra érkező nyomozókat. Pálvölgyi Péter őrnagy azonnal meghalt. Társa hasba lőtte Győrköst, aki elbarikádozta magát a házában. A kommandósok lerohanták.
Kalasnyikovval lőtt szerda délelőtt az ablakból a házához érkező rendőrtisztekre a 76 éves Győrkös István a Győr-Moson-Sopron megyei Bőny községben. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiemelt főnyomozója, a 46 éves Pálvölgyi Péter őrnagy és társa házkutatásra érkezett a hungarista mozgalom egyik újjászervezője, a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szélsőjobboldali radikális szervezet vezetője, Győrkös István családi házához.

A tulajdonos, amikor megtudta, hogy kik az érkezők, tűz alá vette őket az ablakból. Az őrnagy fejlövést kapott és azonnal meghalt. Társa viszonozta a lövéseket, hasba lőve a támadót, aki visszahúzódott a házba és elbarikádozta magát. A rendőrgyilkost végül a Terrorelhárítási Központ (TEK) két műveleti egysége fogta el. Hajdu János főigazgató szerint már a fővárosból Győr felé tartva megkezdték a tárgyalást telefonon az elkövetővel, mivel tudták, hogy a férfi is megsérült.

A tárgyalás során a pszichológusnak egyértelművé vált, hogy romlik a férfi állapota, ezért a műveleti egységek a helyszínre érkezés után menetből behatoltak a házba. Ekkor az idős gyilkos bezárkózott az egyik szobába. Az ajtón át kiabálva fenyegetőzött, hogy további rendőröket végez ki. A műveleti egységek rátörtek, majd fegyverhasználat nélkül elfogták. A helyszínen hosszú beavatkozást végeztek rajta a TEK sürgősségi orvosai, majd átadták az Országos Mentőszolgálatnak. A kórházban megműtötték, a lövedék nem ért életfontosságú szervet, így hamarosan elszállíthatják a megyei kórházból Budapestre.

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője győri sajtótájékoztatóján nem nevezte meg a tettest. Az NNI akciójáról azt mondta, az egy nyílt nyomozás része volt. A rendőrök fegyvereket, robbanóanyagot kerestek volna a házban. A Magyar Idők értesülése szerint a házkutatás a szep­tember 24-i Teréz körúti robbantás ügyé­ben zajló nyomozás egyik részfeladata volt. Mint azt megírtuk, a robbantás ügyében felállított egyik verzió a szélsőséges, radikális, félkatonai csoportokról szól. Ebbe a körbe tartozik a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű, hungarista, szélsőjobboldali, félkatonai szervezet is. Az MNA vezetője Győrkös István. Keresztes Imre főügyész elmondta: hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt rendeltek el nyomozást. A megalapozott gyanút még szerdán közölték kórházi ágyán Győrkös Istvánnal, aki állítólag közönyösen fogadta a gyanúsítást.

Papp Károly országos rendőr-főkapitány Pintér Sándor belügyminiszter, a Belügyminisztérium és a rendőrség állománya nevében is részvétét nyilvánította Pálvölgyi Péter családjának. A kiemelt főnyomozó 25 éve szolgált a rendőrségen. A belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és előléptette posztumusz alezredessé.

„Megrendüléssel értesültem a szolgálatteljesítés közben meggyilkolt rendőr haláláról. Az áldozat családjának őszinte együttérzésemet fejezem ki” – írta közleményében Orbán Viktor. A miniszterelnök leszögezte: elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárki bármilyen indítékkal a törvényesség és a rend fenntartóira támadjon. „Az ilyen cselekedtek elkövetőivel szemben a lehető legnagyobb szigorral és keménységgel kell fellépni” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
– Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága soron következő ülésén megvizsgálja a rendőrök elleni bőnyi támadás hátterét és megvitatja, milyen intézkedésekkel akadályozható meg a szélsőjobboldali, militáns szervezetek, illetve ezek tagjainak lőfegyverhez jutása – közölte Molnár Zsolt szocialista politikus, a bizottság elnöke és Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s alelnöke. A bizottsági vizsgálatot szorgalmazza az LMP is, míg Volner János, a Jobbik alelnöke elkeserítőnek tartja, hogy ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények továbbra is előfordulhatnak Magyarországon. A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a Bőnyben történtek élesen rávilágítanak arra, hogy minden eszközzel fel kell lépni a veszélyes szélsőségek ellen. A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországon a szélsőjobb jelent terrorveszélyt, a Terrorelhárítási Központ pedig nem alkalmas feladata ellátására.

SZÁLASI SZELLEMI ÖRÖKÖSEI

Az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) már 1990-től nyilvántartotta az extrém csoportok között a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű szervezetet mint Magyarország egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai szélsőjobboldali csoportját. Az MNA 1989-ben alakult hungarista szervezet, eredeti neve Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok, ezt 1992-ben Magyar Nemzeti Arcvonalra változtatták. 1994-ben vezetőjük, Győrkös István egy sajtótájékoztatón az MNA-t hungarista szervezetnek nevezte, amiért másnap letartóztatták. Felfüggesztett börtönt kapott a hungarista eszmék terjesztése miatt.

A szervezet magát az eredeti hungarista mozgalom kizárólagos jogutódjának tartja, Győrkös 1995-ben hivatalos megbízással a mozgalom vezetését megkapta Tatár Imrétől, aki még 1980-ban kapta azt Henney Árpádtól, aki Szálasi Ferenc kivégzése után vezette az emigrációban tovább működő hungarista mozgalmat. 1994. április 20-án Ekrem Kemál György, Győrkös István és Szabó Albert bejelentették a Hungarista Mozgalom megalakulását. A mozgalmat később Győrkös vitte tovább. Éveken keresztül szerkesztette és adta ki az MNA-tájékoztató nevű újságot, és a Sólyom újságot. A két újság összevonásából született meg a Jövőnk kiadvány, ami jelenleg Hídfő néven jelenik meg időszakos kiadványként.

A mozgalomban 2012-ben szakadás következett be. Mindkét szárny tovább használta az MNA nevet. Az MNA rendszeresen tart megemlékezéseket a becsület napján, ahol a magyar és német katonák 1945. februári kitörésére emlékeznek. Ezen a Betyársereg tagjai is részt vesznek. A szervezet vezetője Tyirityán Zsolt, aki korábban a Magyar Nemzeti Arcvonal aktivistája is volt, jó kapcsolatot ápolt Vona Gábor Jobbik-elnökkel.

Az MNA többször is publikált a kuruc.info nevű szélsőjobboldali portálon, amivel Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke közismerten jó kapcsolatot ápol. Az MNA mindkét szárnya baráti viszonyban van Orosz Mihály Zoltán volt érpataki polgármesterrel – Győrkös István egy beszéde az önkormányzat honlapján is olvasható volt. Vona Gábor korábban „elsöprően pozitívnak” nevezte az „érpataki modellt”. Orosz Mihály Zoltánnal többször tartottak lakossági fórumot is. Az MNA szolidaritást vállalt Orosz Mihály Zoltánnal, kitartást kívánt harcához.

A Magyar Nemzeti Arcvonal részt vett a Magyar Hajnal nevű ultraradikális formáció megszervezésében is, amely az időközben a Jobbikból távozott Lenhardt Balázs országgyűlési képviselőt is be akarta szervezni soraiba, de ez meghiúsult. A Magyar Hajnal tervezett létrehozása miatt az MNA-ban konfliktusok alakultak ki, Győrkös István a Jobbik felé kezdett kacsingatni, a párt vezetőségét és tagságát arra kérték, „ne azonosítsa a Magyar Nemzeti Arcvonallal az onnan eltávozott szakadár társaság Jobbik-ellenes tevékenységét”. Szerdán Volner János, a Jobbik alelnöke MTI-közleményében a Jobbik nevében leghatározottabban visszautasította, hogy a Jobbiknak bármi köze lenne Győrköshöz.