Erdélyben 160 olyan vár és erődtemplom található, amelyekről bátran kijelenthetjük, hogy a történelem és az építészet ékkövei.

A turisták számára a legismertebb célpontok Barcarozsnyó, Törcsvár, Szászfehéregyháza, Déva, Vajdahunyad és Fogaras. A térségben található erődítmények nagy része azonban ismeretlen a nagyközönség előtt. Egy részük azért, mert nincs kellően népszerűsítve, más részük pedig sajnos romokban hever.
A Szelindeki vár

Az első történelmi feljegyzés 1282-re tehető. A várat egy stratégiai szempontból előnyös helyre építették, a Szebent Medgyessel összekötő útszakaszra. Archeológiai kutatások során derült ki, hogy a vár helyén korábban templom állt. Népművészeti források szerint a 15. században az erődítményt „a békülés börtöneként” ismerték. A feljegyzések arról számolnak be, hogy azokat a párokat, akik válás szélén álltak, három napra a vár tömlöcébe zárták, és csupán egyetlen ágyat, kanalat és kannát bocsátottak rendelkezésükre. Az elzárás idején a pároknak meg kellett oldaniuk családi problémáikat.
A kisdisznódi erődtemplom

A 12. században épült templom főként mentsvárként szolgált az Olt völgye felől érkező seregek átvonulása idején, valamint itt tárolták a lakosság élelmiszerkészleteit is. A lenyűgöző akusztikájáról híres erődtemplomban rendezik meg nyaranként az IConArts művésztábort, amelynek keretében többféle zenei kurzusra is sor kerül, és a zenészek a hegyi templomban tartanak koncerteket. Az erődtemplomot számos emléktábla díszíti, azoknak az osztrák-magyar és német katonáknak a nevével, akik az 1916-os harcok során vesztették életüket.
A kerci kolostor

A Szebent Brassóval összekötő úton, a Fogarasi-havasok lábánál fekvő Kerc nevezetű faluban áll az erdélyi gótikus építészet egyik legrégebbi és legjellegzetesebb remekműve: az 1205-1206 között, ciszterci szerzetesek által létrehozott cisztercita kolostor. Az építmény jelenleg romokban hever, mindössze egyetlen kápolnáját használja a szász evangélikus közösség. A kolostort 1202-ben, Imre király idejében alapították.
A hátszegi Kolcvár

A várat egy sziklán álló, négyzet alakú lakótorony köré építették. A központi lakótornyot nagyjából háromszög alakban erős fallal vették körül, s a vár további erősítése érdekében a déli oldalon két sokszögű tornyot emeltek. Bár védelmi célokból épült, soha nem töltötte be ezt a szerepet, inkább menedéket biztosított a kenézek közötti konfliktusok során. A feljegyzésekben a lakótornyot a 16. század elejétől már várként említik, amit a Kendeffy nevű hátszegi főúri család a maga védelmére építtetett. A vár, amelynek ma már csak a maradványai láthatóak, a Hunyad megyei Malomvízszuszény településen található, a DJ686-os megyei út mentén, mindössze három kilométerre Malomvíztől.
A csíkrákosi erődtemplom

A csíkrákosi római katolikus vártemplom Csíkszék egyik legrégebbi műemlékeként, 1992-től Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is szerepel.

A 13. században épült, arányainál és díszítésénél fogva egyik legjellegzetesebb késő gót templom, egy erődítmény jellemzőit viseli magán. Az eredeti építményt 1574-ben bővítették ki, mai alakjában 1758-tól áll fenn.
A szászvárosi vár

A romániai műemlékek jegyzékében is szereplő vár, Kr.u. az első évezred óta áll fenn. Bár Szászvárost több ízben is leégették, a támadóknak soha nem sikerült meghódítaniuk az erődítményt.