Ami nem szerepel az uniós alapszerződésben, arról lehet rendelkezni a magyar alaptörvényben - így készülnek a hétvégi referendum utáni időszakra a vezető fideszesek a Figyelő értesülései szerint. A kísérlet sikere kétséges, ugyanakkor a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor megint tematizálhatná az EU-s közbeszédet, újra ő kerülhetne fókuszba. 
Hogyan látják Magyarország, az EU és a globális gazdaság kilátásait a szakértők? Bankvezérek, vállalatvezetők és jegybankelnökök az unió kríziséről, a munkaerőhiányról és sok minden másról.

Ellenzéki körökben felvetődött, hogy ha a népszavazás siker lesz a kormány szempontjából, akkor előrehozott választások is jöhetnek. A Figyelő információi szerint azonban a Fideszen belül máshogy gondolkodnak: szerintük az ellenzék továbbra is erőtlen, és nem látszik, mi tehetné őket harcképesebbé 2018 tavaszáig, így nincs ok a sietségre.

Ha azonban mégsem lesz előrehozott választás, akkor kérdés, mire készül Orbán Viktor a népszavazás után. A kormányfő már utalt rá néhány hete, hogy vannak ötletei a további lépésekre. A Figyelő szerint egyre valószínűbb, hogy a "nem" szavazatok többsége esetén első körben a magyar alaptörvényt egészítenék ki azzal a passzussal, mely szerint a parlament jóváhagyása nélkül az Európai Unió nem telepíthet menekülteket Magyarországra.

A magyar alaptörvény módosítása mellett szóba kerülhetne az uniós alapszerződés módosítása is, amit állítólag Orbán kezdeményezne Brüsszelben. Ebben a kérdésben nem biztos, hogy sikerrel járna a magyar kormányfő, de az fontos lehet számára, hogy ismét tematizálhassa az európai közbeszédet. A fideszes politikusok ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy az uniós alapokmány semmilyen módon nem foglal állást a kvótaszavazással érintett ügyben. Vagyis van tere a magyar alaptörvény kiegészítésének, ez nem ütközik a közös jogba a kormánypárti vélemények szerint. Ez lenne tehát a vezércsel. Ugyanakkor e vélemények figyelmen kívül hagyják az uniós alapszerződés 78. cikkelyét az EU közös menekültügyi politikájáról, amelyben közös menekültügyi eljárások kialakításának alapjait fektetik le. Ugyanebben a cikkelyben rögzíti a tanács jogát átmeneti intézkedések meghozatalára, a bizottság javaslata alapján. Kérdés ezek után, hogy e passzus mellett is marad-e tere a magyar kezdeményezésnek.