Összeállt az Északi Front, a skandináv országok megválnának sok migránstól, akinek nem ítélték meg a menekültstátuszt. Még eljárást is indítottak Magyarország ellen, amiért nem fogadja vissza a rajtunk keresztül északra eljutó migránsokat. Évtizedek óta svéd hagyomány volt a menekültekkel szembeni humánus bánásmód. Mi történt?
A pénteki pozsonyi uniós csúcs előtt egy nappal Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mert nem akarunk befogadni tőlük bevándorlókat – mondta Lázár János a Magyar Nemzetnek. Svédország, Németország és Ausztria már korábban jelezte, hogy vissza akarja küldeni a bevándorlókat Magyarországra – tette hozzá. Bár a miniszter nem közölte, pontosan milyen eljárás alapján kezdeményeznek eljárást, de kétségtelen, hogy Morgan Johansson svéd bevándorlási miniszter szeptember elején közölte, hogy Magyarország elleni skandináv egységfrontot alakítana a menekültek miatt. Megnéztük, miből lett elegük a svédeknek.

Északi mágnes

“Németország! Németország!” – skandálta a tömeg a Keleti pályaudvar előtt tavaly szeptemberben. “Németországba” – mondta a menekültek 90 százaléka, mikor újságírók arról kérdezték őket, milyen úti céllal hagyják el Magyarországot. Körülbelül 9 százalékuk mondta azt, hogy Svédországba megy, mert ott vannak rokonai, vagy mert ott még nincsenek annyian, és ettől azt remélték, jobb pozícióból kezdhetnek új életet. A maradék egy százalék más nyugati országokat sorolt, Magyarországon senki sem akart maradni. Aki viszont most venné észak felé az irányt, az már valószínűleg nem reménykedik jobb pozícióban.

A Foreign Policy már februárban arról írt, hogy elfogytak a szálláshelyek a déli határon fekvő Malmőben, az egyik legnagyobb befogadóközpontban. Margot Wallstrom svéd külügyminiszter még tavaly októberben azt mondta, a svéd ellátórendszer össze fog omlani a migrációs nyomás alatt. Akkor 73 ezer menedékkérelemnél tartottak, és a külügyminiszter azt tippelte, hogy 2015 végére ez a szám a 190 ezret is elérheti. Ennél végül némileg szolidabb lett a végeredmény, Svédország Németország és Magyarország után a harmadik helyre szorult közel 163 ezer beadott menedékkérelemmel. 32 ezernek meg is adták a menekültstátuszt.

Gazdagok és svédek

Az évtizedek óta jóléti államban élő svédek csak az elmúlt 15 évben (2016-os adat) 650 ezer embert fogadtak be a világ minden részéről, elsősorban Irakból, Szomáliából és a Balkánról. 2013 novemberében Svédország még a menekültek mennyországának számított. “A svéd menekültpolitika magasra teszi a mércét” – írta akkor az Al Jazeera. És valóban, 2013 szeptemberében Svédország migrációs hivatala bejelentette, hogy a Szíriából érkező menedékkérők állandó letelepedési engedélyt kapnak, ami egyenjogú munkavállalási jogokat biztosít számukra a svéd állampolgárokkal, ráadásul a családegyesítéseket is engedélyezték.

A nyugat-európai országok közül már a döntés előtt is Svédország fogadta be a legtöbb szír állampolgárt Németország után, csak 2012-ben 7814-et. Igaz, arra talán nem számított senki, hogy három évvel később hetente érkeznek majd ennyien a svéd határhoz. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának régiós képviselője, Pia Prytz Phiri akkor azt mondta, minden európai országnak a svédek példáját kellene követnie. A bevándorlóellenes hangulat azonban már ekkor erősödött. 2010-ben a neonáci múltú Svéd Demokrata Párt 20 helyet szerzett a svéd parlamentben (2014-ben már 49-et, és a szavazatok 12, 9 százalékával a harmadik legerősebb parlamenti párttá vált, egy idén januári felmérés szerint pedig már a legerősebb svéd párt 28,8 százalékos támogatással).

Megint a gyerekek járnak rosszul

Az őszi roham után viszont a svéd vezetés azzal érvelt, hogy ha rajtuk és néhány másik nyugat-európai sorstársukon kívül más nem fogad be menekülteket, ők nem lesznek képesek felszívni az érkező óriási tömegeket. "A svéd miniszterelnökhelyettes elsírta magát tavaly, amikor bejelentette, hogy Svország nem tud több menekültet befogadni, megtelt.  A norvégok mindig nagyon szabályozottak voltak a menekültekkel, viszont mindig fogadtak be, és a kvótáik folyamatosan nőttek. A mi falunkban 11-ben még nyolc menekült volt, most nyolcvan van. Egy konzulens foglalkozott ezzel, most három" - mondta a hvg.hu-nak Kun Árpád, a Boldog Észak című könyv szerzője.

A jobbközép párthoz kötődő újságíró, Tove Lifvendahl, a Svenska Dagbladet című lap főszerkesztője két hete arról írt, hogy a munkavállalási szabályok szigorításával és a bérlemények ellenőrzésével elérték, hogy a svéd városokon belül gettók jöttek létre egy párhuzamos társadalommal, és ez a legnagyobb veszélyt a menekült gyerekekre jelenti, akiket könnyen kizsákmányolnak a drogdílerek, stricik és a bűnözői hálózatok, akár a dzsihádista szervezetek is.

Az eltűnt gyerekeknek szinte lehetetlen a nyomára akadni, hiszen nincsenek rokonaik az országban, senki sem ismeri őket. Sokszor pedig olyan migránsok áldozataivá válnak, akik kiskorúnak hazudták ugyan magukat, de már felnőttek. Év elején egy 12 éves kisfiút erőszakoltak meg egy menekültszálláson. Később kiderült, hogy az elkövető egy magát 15 évesnek hazudó 19 éves bevándorló volt. Tavaly kiskorú kísérő nélküli menekültekből egyébként 35 ezer érkezett az északi országba.

Erőszak, elutasítás, kiutasítás

A menekülthullám nyomán az erőszak is fellángolt. 2015. október 22-én egy 21 éves svéd férfi, Anton Lundin Pettersson náci Darth Vadernek öltözve besétált a trollhättani iskolába és leszúrt négy embert, két tanárt és két diákot, közülük ketten meghaltak. Petterssont a rendőrség lőtte agyon az elfogására indított akció során. A férfi egy üzenetet hagyott hátra, amelyben azt írta, valamit tenni kell a tömeges bevándorlás ellen. Idén januárban pedig maszkos szélsőjobboldali huligánok támadtak meg migránsokat Stockholm egyik legforgalmasabb terén. A támadás viszont nem sokkal azután történt, hogy egy 22 éves svéd szociális munkást halálra késeltek, mikor megpróbált beavatkozni fiatal bevándorlók közötti verekedésbe.

Svédországban csak idén 2465 ember menedékkérelmét utasította el a Svéd Migrációs Hivatal. Ezeknek az embereknek azonban alig a felénél, 1255-nél teljesült a kiutasítás. Kétharmadukat a hatóságok közreműködésével kellett kitoloncolni, a többiek pedig önként távoztak. A hatóságok arra számítanak, hogy idén összesen 4000 embert fognak kitoloncolni az országból, ami harmadával több, mint tavaly, viszont eltörpül annak a több tízezer ügynek a fényében, amelyben még nem született döntés.