Ha minden igaz, utolsó konferenciáját zárja egy világraszóló igennel a FARC, vagyis a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői nevű gerillaszervezet, amely több mint 50 évig állt harcban a kolumbiai kormánnyal, vívott véres háborút a hadsereggel és a rendőrséggel.
Vezetői négy évig tárgyaltak Bogotával arról a békeszerződésről, amelyre most rábólintottak a szervezet küldöttei.

A tűzszünet már augusztus 29-én életbe lépett.

A gerillák tárgyalódelegációját vezető Rodrigo Londoño Echeverri, akit Timoshenko néven emlegetnek, arról beszélt a konferencián, hogy egyhangúlag úgy döntöttek, véget vetnek ennek a konfliktusnak, erős és tartós békét teremtenek abban a meggyőződésben, hogy a most elvetett magok olyan termést hoznak, amilyenre nemcsak a gerillák többsége, hanem az ország egésze is régóta áhitozik.

A béketárgyalások a kubai fővárosban, a kubai elnök védnöksége alatt folytak 2012 óta. Az alapvető kérdés az volt, kaphat-e, és ha igen, miféle helyet a gerillamozgalom a hivatalos politikai életben, illetve, hogy azok, akik fegyvert fogtak, hogyan lesznek elszámoltatva. Minden más csak e kettő megválaszolása után kerülhetett terítékre.

Az idén augusztusban kialkudott megállapodást a kolumbiai elnök elvitte az ENSZ közgyűlésére szeptemberben.

Juan Manuel Santos ott arról beszélt, hogy ez az első ilyen egyezség, amelynek középpontjába az áldozatok kerültek. Az ő jogaik, a nekik járó elégtétel, kártérítés, jóvátétel, a biztosíték, hogy ilyesmi többé ne történhessen meg velük.

A gerillák és a kolumbiai kormány békeszerződése pontról pontra állt össze az elmúlt években.

Elsőként a földreformról állapodtak meg. Eszerint mindkét félnek kötelessége földhöz juttatni a lakosságot, ezzel is segíteni a harcok miatt teljesen kilátástalan helyzetbe került parasztságot az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében.

A politikai alku szerint a FARC politikai pártként működik majd, 10 helyet kap a kongresszusban.

Ami a leszerelést illeti, a hétezresre becsült gerillahadseregnek fél éven belül be kell szolgáltatnia minden fegyverét. Ezt az ENSZ felügyeli majd. A gerillák akkor egyszeri juttatást, később nyugdíjat kapnak.

A FARC vállalta azt is, hogy kivonul a kokainkereskedelemből. A kormány viszonzásul segít a gazdáknak, hogy legyen más, amiből meg tudnak élni.

Az igazságszolgáltatást azok a gerillák, akik köztörvényes bűnöket követtek el, nem kerülhetik el. Kínzásért, mészárlásért, erőszakért börtön jár. Amnesztiát csak a politikai vétkesek kapnak.

A Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői az ottani kommunista párt katonai szárnyaként jött létre 1964 és 1966 között. Az azóta eltelt fél évszázadban csaknem 260 ezren estek áldozatul, és több mint hatmillióan váltak földönfutóvá abban a háborúban, amelyet a gerillák a nép nevében indított a politikai hatalom ellen Kolumbiában.