A világ sohasem állt ilyen közel a nukleáris háborúhoz, mint most. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháború ideje alatt sem volt ekkora a feszültség, állítja William Perry, az USA volt védelmi minisztere, aki 1994-től 1997-ig a Pentagon főnöke volt. Perry az elmúlt 25 évben a nukleáris katasztrófa veszélyeit tanulmányozza.
Szavai szerint Amerika és Oroszország nukleáris nagyhatalmak konfliktusának modellje gyakorlatilag semmit sem változott. Legfeljebb csak annyit, hogy a helyzet valamelyest rosszabbodott.

Az aggodalmat jelentősen fokozza az a tény, hogy Kína, India és más országok is nagy sebességgel fegyverkeznek. Napról napra egyre több információ érkezik a romboló hatású fegyverek kifejlesztéséről, emelte ki Perry, majd hozzáfűzte, hogy a Pentagon nemrég felszólította az amerikai kongresszust, a következő húsz évre 450 milliárd dollárt biztosítson a védelmi minisztérium számára.
Az említett összeg legnagyobb részét a nukleáris arzenál bővítésére, bombázókra, rakétákra és tengeralattjárókra használnák fel.

Perry nem kis iróniával hangsúlyozta ki, hogy mindez Obama mandátumának a végén történik, holott az amerikai elnök 2009-ben Prágában azt ígérte, hogy teljes erőbevetéssel küzd majd a nukleáris fegyverektől mentes világért.

A Pentagon volt főnöke szerint komoly gondot jelent, hogy az USA állandóan rontja a viszonyát Oroszországgal.

Ugyanakkor két új veszély jelentkezett, amely nem létezett a hidegháború ideje alatt. Az egyik a nukleáris terrorizmus veszélye, a másik pedig a potenciális regionális jellegű nukleáris háborúk lehetősége, például India és Pakisztán között.

Mindezt figyelembe véve egyértelműen látszik, mekkora fenyegetettség közepette élünk, szögezte le Perry.

Forrás: delhir.info