Gyerekcipőben járt még a szivárogtatás Magyarországon, amikor 2006. szep­tember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A szónoklat lavinát indított, amelynek egyik végkifejleteként tömegek vonultak utcára, és megostromolták a tévé székházát. Az világos, mi lett Gyurcsány szavainak a következménye, az viszont máig rejtély, ki szivárogtatta ki azokat.
Gyurcsány a hunyó?

Máig nincs arról egyetértés, kinek állhatott érdekében kiszivárogtatni az őszödi beszédet. Gyurcsány Ferenc többször tagadta, hogy neki érdeké­ben állt volna. Az biztos, hogy 2006. szeptember 17-én délután ismeretlenek egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és az Origo főszerkesztőjének többféle formában is eljuttatták a beszédet.


Belső ember a bűnbak

A botrányba beszállt a Nemzetbiztonsági Hivatal is, amely vizsgálatot kezdett. 2009 decemberében tették közzé a kiszivárgásról szóló, több mint három évig tartó vizsgálat eredményeit. Ez kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket, így azok között kell keresni a szivárogtatót, aki jelen volt az ülésen.


Önként vállalták

2009 áprilisában Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztője azt nyilatkozta, hogy a beszéd felvételét Rózsa-Floresszel ők ketten juttatták el a nyilvánosságnak. Eközben Gyurcsány Ferenc egy listát adott át Mesterházy Attila MSZP-elnöknek azoknak a nevével, akik szerinte kijátszották a beszédet. Gyurcsányt egyébként többször is felszólították frakciótársai, hogy mondja meg, kit gyanúsít a szivárogtatással, ő ezt azonban nem tette meg.


Gyurcsány sejtései

Gyurcsány 2012 szeptemberében azt mondta: három korábbi párttársa, akkori MSZP-s vezetők szivárogtathatták ki a beszédet. Neveket nem említett, csak annyit mondott, hogy egy nőről és két férfiról van szó, de mivel nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékai, nem mondja meg, kikről van szó. Ezt később sem tette meg egyébként, egészen máig nem nevezett meg senkit.