Habár nem sokszor gondolunk bele, a kén rendkívül fontos tápanyag a szervezet számára, ezért ha alacsony a kén mennyisége a szervezetünkben, akkor a szívünk egészségét kockáztatjuk.
A kén egy nemfémes kémiai elem (rendszáma 16), amely létfontosságú a szervezet számára. Sajnálatos módon, sokan nem visznek be elég ként a szervezetükbe. Az évek során ugyanis a kénről mintha elfelejtkeztek volna az emberek. Sajnos a legtöbb diéta és étrend nem tartalmaz elég kénben gazdag táplálékot, például fűvel táplált marhát, fokhagymát, hagymát és minőségi tojást. A mezőgazdaságban dolgozók nem használnak ként a talaj tápanyagainak pótlására, ezért a növények és az állatok húsának kéntartalma is sokkal alacsonyabb. Egyértelmű, hogy a zöldség minősége attól függ, milyen talajon nőtt. Az állatok pedig megeszik ezeket a növényeket - mindegy, hogy azok milyen minőségűek. A kén természetes módon található meg például a forrásvízben. Fordított ozmózissal azonban eltávolítható a kén a vízből.

A kén a szervezetben tizedik legnagyobb mennyiségben megtalálható tápanyag. A szervezetben körülbelül ugyanannyi kén található, mint kálium, valamint több kén, mint nátrium. Létfontosságú elem az emberek számára, és sok más tápanyaggal képes kötést létrehozni, például az aminosavakkal (a proteinek építőelemei), fémekkel (amelyeket a kén kitisztít a szervezetből), vitaminokkal, valamint megerősíti a bőrt, a hajat és a körmöket is. Ugyanúgy a kénnek köszönhető a fokhagyma szaga és borz büdössége is. (Vagy például a romló tojás szaga.)

Az emberi szervezetben a glutátion molekula az, amelyik a legnagyobb koncentrációban tartalmaz ként. A glutátion aminosav ciszteinből, glutaminból, és glicinből áll. A glutátionnak számos funkciója van a szervezetben:

• Antioxidánsként hat, és megszabadít a szabadgyököktől,
• gyulladásgátló,
• méregtelenít, mivel megköti a méreganyagokat és a fémeket, vízben oldódóvá teszi őket, így könnyen kiürülhetnek a szervezetből.

Várjunk csak, micsoda? A főbb vérereket egy úgynevezett endotélium (sejt) réteg béleli ki. Ezek a sejtek szabályozzák, mi kerülhet át az erek falán, és mi az, aminek a véráramban, vagyis lumenben kell maradnia. Érdekes, hogy a véráram és az endotélium között található egy réteg, ami "védőburokként" funkcionál. Ezt a területet glikokalixnak nevezzük, és a kutatók csak most kezdenek rájönni, vajon miért is olyan fontos. Az egyik tápanyag azonban, amely nagy mennyiségben fordul elő a glikokalixban, az a kén. Mivel a legtöbben nem fogyasztanak elég ként, talán ez lehet az oka annak, hogy az érszűkület olyan gyakori problémává vált?

A kén és az aminosavak

Az aminosavak a proteinek építőkockái. Ezek közé az aminosavak közé tartozik például a cisztein, és a metionin, valamint a cisztin. A cisztein egy olyan fontos aminosav, amely a fent említett glutátiont építi fel. A metionint a szervezet nem képes magától előállítani, ezért esszenciális aminosavnak nevezzük. A ciszteint és a cisztint elő tudja állítani a szervezet, de csak akkor, ha megfelelő mennyiségű kén áll a rendelkezésére.

A homocisztein és a taurin hasonlóak az aminosavakhoz, ként tartalmaznak, és nagyon fontos molekulák az emberi biokémiát tekintve. Ha a homocisztein szint túl magas, rossz dolgok történhetnek a szervezetben: például szívroham, agyvérzés, valamint rák és demencia alakulhat ki.  Az sem jó viszont, ha a homocisztein szint nagyon alacsony, ezért az a legjobb, ha az értékei 5-7 között vannak. A taurin az epekő egyik alkotóeleme, és köztudott, hogy csökkenti a vérnyomást, valamint megakadályozza a szívritmuszavarok kialakulását.

Az alfa-liponsav kénmolekulákat tartalmaz, és csodás dolgokat képes művelni a szervezetben: például csökkenti az oxidatív stressz mértékét, a vércukrot (mivel javítja az inzulinfunkciókat), a kelát-képződést, valamint a vérnyomást, mivel javítja az endoteliális funkciókat. 

A kén sokféle táplálékban megtalálható, köztük a kelbimbóban, a brokkoliban, káposztában és a hagymában. De elég nagy mennyiségű ként tartalmaz a tenger gyümölcsei, a tojás, és a fokhagyma is. Csak hogy tisztázzuk: a tojás nem okoz szívproblémákat, ahogy ezt egy nemrégiben megjelent cikkben megfogalmazták. Valójában a tojás növeli a HDL szintet, és javítja a HDL funkciókat, így hozzájárul ahhoz, hogy a vércukor az optimális szinten maradjon. Ezért aztán nyugodtan fogyasszon tojást - és fokhagymát is. Mert lehet, hogy a szaga kellemetlen, de mégis nagyon egészséges. 

A fokhagyma többek között:

• Csökkenti az érelzáródás kialakulását
• Csökkenti a vérnyomást és a vércukrot
• Csökkenti az LDL, az oxidált LDL mennyiségét, és a triglicerid-szintet
• Természetes vérhígító, és gátolja a vérlemezkék felgyülemlését, valamint növeli a fibrinolitikus aktivitást
• Rákölő hatású 23 százalékkal csökkenti a prosztatarák kialakulását 44 százalékkal csökkenti a tüdőrák kialakulását 
• Természetes kelátképző anyag

A nyers tej is kiváló kén-forrás, ha legeltetett, fűvel táplált tehén termelte. A tejtermékekben lévő protein pedig rendkívül jó cisztein-forrás. A pasztörizálás során a tejtermékek számos pozitív hatása elveszik, ezért ha lehet, mindig fogyasszon nyers tejtermékeket.

A víz kéntartalma

A legtöbb forrásvíz természetes módon tartalmaz ként. Ha viszont palackozott vizet vesz, akkor válassza a Pellegrino márkát. Persze, adható a vízhez kén, de a Pellegrino termékekben természetes módon található meg ez az elem. Ha pedig egy kis citruslével vagy gyógyteával ízesíti a vizet, akkor különösen jó nyári frissítő italt készíthet.

1960-ban Dr. George Mann bizonyította, hogy a majmoknál a ként tartalmazó étrend-kiegészítőkkel megakadályozható, hogy érszűkület alakuljon ki. Ez ugyanaz a Dr. Mann, aki hevesen támadta a koleszterin-telített zsírsav okozta szívbetegség hipotézisét Ancel Keyes-zel szemben.

Elég sokminden közül lehet választani, ha a ként tartalmazó étrend-kiegészítőkről van szó. Az egyik legismertebb és legtöbbet tanulmányozott az MSM. A táplálékokban csak kis mennyiségben található MSM szerves ként tartalmaz, amelyek egészen az ízületi gyulladástól kezdve a gyulladáson és áteresztő bél szindrómán át az oxidatív stressz kezelésére is használnak. A NAC-ot (antioxidáns) és az alfa-lipon savat is hatékonyan lehet használni. A glutátion felszívódása szájon át általában nem olyan jó, ezért a liposzómás glutátion újabb formái és a külsődleges készítmények hatásosabbnak bizonyulhatnak.

A fokhagymás étrend-kiegészítőkről sokféle információ található; de van néhány kiváló cég a piacon, például a Kyolic és a Biotics Research. Egy másik opció a tisztított kondroitin szulfát lehet. Ezt előszr Lester Morrison kezdte kutatni az 1970-es években, de a mostani adatok megerősítik, hogy a kondroitin szulfát jó hatással van a szívproblémákra. Gátolja ugyanis a monociták és endoteliális sejtek gyulladásserkentő aktivitását, amelyet a TNF-alfa indít be. A kondroitin szulfát tehát így csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Mint mát fentebb említettük, a heparán-szulfát, kondroitin-szulfát, dermatán-szulfát és keratán-szulfát mind a glikokalix főbb alkotóelemei, és biztosítják, hogy az endoteliális sejtek egészségesen működjenek.

A glifozát

Ha a glifozát mérgező hatásáról van szó, akkor Stephanie Seneff írásainak kell utánanézni. Ő ugyanis úgy gondolja, hogy a szívkoszorúér betegség a koleszterin-szulfát hiány miatt alakul ki. És mi gátolja a koleszterin-szulfát kialakulását? Így van: a glifozát. A glifozát nem csak elpusztítja a bélbaktériumokat, de megbénítja a transz-szulfát idegpályákat is. Ha még többre kíváncsi ebben a témában, keresse Dr. Seneff írásait a glifozát hatásairól.

Nem mindegy hogyan, milyen módon, de juttasson több ként a szervezetébe. Mivel tény, hogy a ként tartalmazó táplálékok és étrend-kiegészítők csökkentik a szívproblémák kialakulásának kockázatát, ezért érdemes minél több ként a szervezetbe juttatni. Ezt a szíve, az erei és a teste többi része is meg fogja hálálni. Ha tud, készítsen lazacból, fokhagymából és párolt kelbimbóból finom vacsorát, majd öblítse le egy kis Pellegrino vízzel. Így mára biztosan elég ként fog a szervezetébe juttatni. Jó étvágyat!