A „jó ügyért” harcolt.
Ha már Népszabadság, a szocialista napilap siratja a német kereszténydemokrata politikust, akkor ott lehet némi identitásválság. Pont mintha a terminátor jelentkezne bébiszitternek. Persze tudjuk, hogy csak Orbán és a kvótanépszavazás miatt keseregnek vezércikkben a migráció nagy támogatójának közelgő bukásáról. Mert ugye, aki Orbán ellensége ebben a harcban, az a Népszabadság barátja.

Ilyeneket írnak Merkelről:

„Lehet, hogy Angela Merkel kudarcot vall, és hosszabb távon nem tudja meggyőzni a németeket a befogadó kultúra üdvözítő voltáról.”

Már hogy lehetne meggyőzni a németeket a kölni szilveszter, a nyári merényletek után a befogadó kultúra helyességéről? Mi abban a németeknek üdvözítő, hogy több mint 1 millió új migránsból csak 64-en dolgoznak, a többiek pedig évekig segélyekből fognak élni, arra hivatkozva, hogy ők Merkel vendégei?

„Az evangélikus lelkész lánya” – írja keresztényi húrokat pengetve a Népszabi – „azonban legalább megpróbálta, ami a végső sikertől vagy kudarctól függetlenül mindenképpen elismerést érdemel. Ez volt az erkölcsös választás. Lehet naivnak, felelőtlennek, hibásnak tartani, de tisztességtelennek nem. Ha ebbe bukik bele, mindenki tudni fogja, hogy jó ügyben vesztett. Ha már bukni kell, nem mindegy.”

Íme tehát a tisztességes politikus, aki igaz, hogy morális mélypontra juttatta Németországot, ahol a közbiztonság súlyos sebeket kapott, az elitista média pedig agymosásra és propagandára szűkítette tevékenységét, de mindez a szocialista napilapnak tisztességes politikusi magatartás. A migráció támogatása még véletlenül sem a nagyvállalatoknak tett szívesség, hanem felebaráti szeretet. Ugyan! Merkel jóságos beállítására csak azért van szükség, hogy a cikk második felében el lehessen mondani, hogy a német kancellárral szemben Orbán a gyűlöletmágus és minden rossz okozója.