Németországban minden korábbinál magasabbra, 21 százalékra emelkedett tavaly az úgynevezett migrációs hátterű lakosság aránya a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) pénteki adatai szerint.
A Destatis meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a migrációs hátterű emberek közé, aki születésével nem szerzett német állampolgárságot, vagy akinek legalább egyik szülője nem szerzett német állampolgárságot születésével.

A hivatal adatai szerint 2015-ben a 17,11 millióan tartoztak ebbe a csoportba, ami 4,4 százalékos, 723 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A nem migrációs hátterű lakosság 64,28 milliót tett ki, aránya 79 százalékos volt, ami 0,3 százalékos, 215 ezer fős csökkenés éves szinten.

A migrációs hátterű lakosság szokatlanul nagy arányú növekedése a bevándorlók – külföldi állampolgárok – számának emelkedésének tulajdonítható. Ebbe a csoportba tavaly 11,5 millió ember tartozott, ami éves összevetésben 600 ezer fős, 5,5 százalékos növekedés.

A migrációs hátterű lakosság három legfontosabb származási országa Törökország, Lengyelország és Oroszország.

Az egykori Nyugat-Németországba vendégmunkásokat küldő országok – mindenekelőtt Törökország, Olaszország és Görögország – valamelyikéből 6,3 millió németországi lakos származik.

A migrációs hátterű lakosság sokkal fiatalabb, mint a nem migrációs hátterű lakosság. Arányuk a 18 éven aluliak körében 33 százalékos, az 5 éven aluliak körében pedig 36 százalékos. A 65 éven felüliek körében viszont igen alacsony, a 10 százalékot sem éri el.

A képzettséget és a munkaerő-piaci helyzetet tekintve is nagy az eltérés a lakosság migrációs hátterű és nem migrációs hátterű rétege között; a migrációs hátterű rétegben magasabb az iskolai végzettséggel vagy szakmai képzettséggel nem rendelkezők, és a munkaviszonyban nem állók aránya.

Azonban a migrációs hátterű rétegen belül is nagy különbségek mutatkoznak származási országok szerinti bontásban, például a 25-35 éves korosztályban a kínai származásúak 88 százaléka rendelkezik érettségivel, a török származásúak körében viszont csak 16 százalék ez az arány, és míg a francia származásúak havi átlagjövedelme 2622 euró, a bolgár származásúak csak 1352 eurót keresnek átlagosan.

A Destatis jelentésében kiemelte, hogy az adatok az úgynevezett mikrocenzusból – a lakosság 1 százalékának megkérdezésével évente végzett “kis népszámlásból” – származnak, és ebből adódóan nem tükrözik teljesen a 2015-ben lezajlott bevándorlási folyamatot, mert a mikorcenzus alapvetően háztartásokban végzett adatfelvételt jelent, vagyis nem terjed ki a tartományi központi menedékkérő-befogadó állomásokra, amelyekben tavaly az újonnan érkezett menedékkérők nagy része lakott.