A népszavazás lehetőség arra, hogy az emberek közvetlenül döntsenek saját jövőjükről és befolyásolják az ország sorsát - nyilatkozta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a makohirado.hu portálnak.
A szombaton megjelent interjúban a Makó és térségének országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus úgy fogalmazott, október 2-án a választópolgárok a következő évtized talán legfontosabb kérdésében mondhatnak véleményt, alakíthatják saját és gyermekeik jövőjét, közvetlenül befolyásolhatják az ország sorsát. Ezért a miniszter mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni.

Magyar Klaszterek Szövetsége: A hiányzó munkaerőt a szomszédos országokból kellene pótolni

A hazai hiányzó munkaerőt a szomszédos országok magyarlakta területeiről kellene pótolni - mondta Szentpéteri István, a Magyar Klaszterek Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

A szövetségi elnök utalt arra, hogy a kivándorolt munkaerő nagyon hiányzik az ország munkaerőpiacáról, azt valahogy pótolni kell, de a migránsokkal nagyon nehéz lenne ezt a problémát kezelni a képzettségi, illetve kulturális különbségek miatt.

Kiemelte: ha a kvóta alapján Magyarországon telepítenének le migránsokat, azok átképzése, oktatása a technológiai különbségek, nyelvi nehézségek miatt egy-egy migráns esetében akár milliókba, több tízmillió forintba kerülhetne egy munkaadó vállalkozásnak.

Ezért a magyarországi munkaerőt a szomszédos országokból, elsősorban a Kárpát-medencei magyar lakta területekről kellene pótolni - mondta.


Vannak országok Európában - például Németország vagy Franciaország -, amelyek versenyelőnyt várnak a minél több bevándorló érkezésétől. "A magyar kormány álláspontja az, hogy a keresztény Magyarország homogenitásának megtartása a feltétele annak, hogy sikeresek legyünk. Amennyiben munkaerőre van szükségünk, akkor azt a magyar családok támogatásán keresztül szeretnénk megoldani vagy a határon túli magyarsághoz fordulunk" - mondta Lázár János.

A politikus kifejtette: "Mostanában 100-120 ezer emberről beszélnek Brüsszelben a hazánkra érvényes kötelező betelepítési kvóta kapcsán". Ez a családegyesítést, valamint a gyermekvállalást figyelembe véve néhány éven belül már egy 500-600 ezres, folyamatosan gyarapodó közösséget is jelenthet. A miniszter szerint kérdéses, hogyan lennénk képesek a teljesen eltérő kulturális és társadalmi hátterű, Európában gyökér nélküli, Afrikából vagy a Közel-Keletről származó és saját vallási és kulturális identitásához erősen ragaszkodó közösség integrációjára.

A referendum bojkottjára biztatókról Lázár János kijelentette,  hogy "egy demokratikus politikai párt nem mondhatja azt, hogy az emberek maradjanak távol a népszavazástól, mondjanak le a választójogukról. A demokrácia alapértékeit támadja az, aki a népszavazáson való részvétel ellen kampányol" - tette hozzá.

A miniszter rámutatott, soha nem volt kérdés a kormány számára, hogy a politikai menekülteknek védelmet biztosít. Különbséget kell tenni azonban a háború, a vallási, etnikai üldöztetés elől menekülők és a hazájukból a jobb élet, a magasabb bér, vagy a szociális támogatás reményében útnak indulok között. A magyar határt átlépők csupán 10 százaléka vallja magát politikai menekültnek. "Készek vagyunk az ország teherbíró képességéhez mérten támogatást adni azoknak, akik nálunk nehezebb körülmények között élnek, de ezt a segítséget ott kell nyújtanunk, ahol születtek, ahol élnek és ahol a baj kialakult" - fűzte hozzá.


"A menekülteket be kell fogadnunk, de meg kell védenünk Európa határait a bevándorlástól, és létre kell hoznunk olyan pontokat, ahol jelentkezni tudnak azok, akik be szeretnének lépni. Az nem működik, hogy beözönlenek az emberek, majd Németország kiválogatja azokat, akikre szüksége van, és akiket integrálni tud, majd a többieket széttelepíti Európában" - mondta a politikus.

Lázár János kitért arra is, a kormány szeretné elkerülni, hogy Magyarország és Románia között kerítés épüljön, ezért fokozott együttműködésre törekszik a szomszédos ország vezetésével és hatóságaival. Meggyőződése szerint azonban Magyarország előbb-utóbb itt is rákényszerül a határzár építésére, ezért felkészültek arra, hogy amennyiben szükséges, itt is meg tudják védeni az országot.

Még két hétig lehet jelentkezni a külképviseleti szavazásra

Még két hétig jelentkezhetnek a külképviseleti szavazásra azok a választópolgárok, akik az októberi népszavazáson Magyarország 105 külképviseletének egyikén szeretnének szavazni. Két héttel a határidő lejárta előtt több mint 4 ezren szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben, többen, mint a 2008-as népszavazás előtt.


Az októberi népszavazáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha szeptember 24-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe.

A választópolgárok 76 ország 105 külképviseletén adhatják le voksukat. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, október 1-jén, szombaton tartják a voksolást.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalán (www.valasztas.hu) szombat reggel közzétett adatokból kiderül: 4082 választópolgárt vettek fel eddig a külképviseleti névjegyzékbe.


2014-ben az országgyűlési választás előtt két héttel több mint 16 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, a 2014. májusában rendezett európai parlamenti választás előtt két héttel pedig 2400-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben. 2008-ban, az utolsó népszavazáson, a szavazás napján a külképviseleti névjegyzékben 3275 választópolgár szerepelt.

A szeptember 24-i határidő jogvesztő, utána már senkit nem lehet felvenni a külképviseleti névjegyzékbe. Amikor valakit oda felvesznek, a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében feltüntetik, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel. A szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.

A választópolgár a külképviseleti névjegyzékbe történt felvételét követően meggondolhatja magát, így ha mégis Magyarországon szeretne szavazni, akkor ugyancsak szeptember 24-ig kérheti, hogy töröljék a külképviseleti névjegyzékből, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy az a választópolgár, aki már jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.


A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez a választópolgárnak meg kell adnia személyes adatait, és meg kell jelölnie, melyik ország melyik külképviseletén kíván szavazni. Megadhat egy értesítési címet is, ha nemcsak a lakócímére kér értesítést a külképviseleti névjegyzékbe vételéről.

A kérelmeket személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában lehet benyújtani, vagy a www.valasztas.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.