Bírósághoz fordul 16 liege-i muszlim diáklány, mert szeptember óta iskolájukban tilos a fejkendő viselése. Azt mondják, a fejkendőjük a személyiségük része, a tilalom pedig ellentétes a szólás- és a vallásszabadság eszméjével. Az iskola vezetése minden vallási jelkép viselését betiltotta, többek között azért is, mert az iskola muszlim diákjai megbélyegezték azokat a lányokat, akik nem viseltek fejkendőt.
Idén már semmilyen fejkendőt nem viselhetnek a muzulmán diáklányok az egyik Liege környéki középiskolában, az intézmény vezetése ugyanis betiltotta a vallási jelképeket. Az iskola nem véletlenül határozott így: a fejkendő feszültséget okozott az iskola muzulmán és nem muzulmán diákjai között, de megmérgezte a légkört a muzulmánok között is.

Egyre hosszabb

A fejkendős lányok, illetve a muzulmán fiúk nyomást gyakoroltak a kendőt nem viselő lányokra, így egyre nagyobb feszültség alakult a diákok között – fogalmazott az intézmény igazgatója. De a szigorításra azért is szükség volt, mert a tanárok azt tapasztalták, hogy a lányok egy része nem tartotta be a szabályokat. Amíg engedték, addig ugyanis a kendő elvileg csak a hajat takarhatta volna, és a fül mögött kellett viselni, a kendők azonban egyre hosszabbak lettek, és egyre többet fedtek el az arcból is…

Nem üzenet, hanem a személyiség szerves része

A tiltás miatt most a belga igazságszolgáltatáshoz fordul 16 liege-i muzulmán diáklány. A belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán megjelent írásban a diákok úgy nyilatkoztak, hogy szerintük az általános tilalom ellentétes a szólás- és a vallásszabadsággal. A lányok úgy vélik: a fejkendőjük nem üzenet, hanem a személyiségük szerves része.

Pró és kontra

Az iskola ügyvédje szerint a tilalom célja a viták és feszültségek elkerülése a tanulás érdekében, míg a diákok ügyvédje úgy gondolja, hogy a tiltás csak tovább élezi a társadalomban amúgy is jelen lévő feszültségeket és elősegíti az iszlám és a terrorizmus összemosását.

Már csak az iskolák tíz százalékában

Belgiumban a muzulmán fejkendő viselete már csak az iskolák tíz százalékában engedélyezett, főként olyan településeken, ahol kiemelkedően sok bevándorló él, például a legradikálisabb belga városként ismert Verviers-ben és a terrortámadások kapcsán hírhedtté vált brüsszeli városrészben, Molenbeek-ben.