Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a magyar rendőröknek nagyon nehéz dolguk volt, amikor egy évvel ezelőtt a röszkei határnál zavargás tört ki, de alapvetően jól kezelték a váratlan helyzetet. A szakértőt annak kapcsán kérdezték, hogy egy évvel ezelőtt ezen a napon migránsok agresszív tömege bedöntötte az átkelőkaput a Röszke 2 határátkelőnél és megpróbált bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította és visszaállította a kerítést.
Határáttörési kísérlet volt

Az Országos Rendőr-főkapitányság akkori közlése szerint a rendőrség azonnal jelentős erőket sorakoztatott fel “a magából kivetkőzött emberek” megfékezésére, a ledöntött kaput többsoros rendőrsorfal helyettesítette. Gyarmati István szerint elkeseredett emberek tömegénél, különösen ha sok köztük a férfi, a fiatal, lehet számítani a zavargásra. Más országokban, még Olaszországban és Franciaországban is előszokott fordulni, hogy százak támadnak a rendőrökre, de Magyarországon ez “egy vadonatúj dolog” volt, a magyar hatóságok erre nem voltak felkészülve.

Ráadásul – mint a szakértő kiemelte – egy éve a röszkei határnál nem csak zavargás tört ki, az egy határáttörési kísérlet is volt egyben. Így nem csak a tömegeket kellett megfékezni a rendőröknek, hanem ezzel együtt a határt is védeniük kellett – fejtette ki a szakértő, aki szerint a rendőrök jól kezelték ezt a nehéz feladatot.

Felére csökkentették az ENSZ menekültügyi támogatását

A szakértő kitért arra is, hogy a tömeges migrációnak több oka van. Az egyik, hogy túl sokan lettek azok, akiket a harcok elűztek Szíriából. Törökország sem igazán tudta, hogy bánjon velük, nem biztosította nekik a túlélés lehetőségeit. Ezzel együtt a nyugati világ elkövette azt a hibát, hogy pont ekkor felére csökkentették az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatását. Közrejátszott továbbá a tömegpszichózis is, hogy elindultak, és azt látták, lehet jönni, és ezért egyre többen jöttek. Ezzel együtt külön iparággá fejlődött, és egyre szervezettebbé vált az embercsempészet, viszont továbbra sem hatékony ellenük a fellépés.

Nincs bizonyíték, hogy nagyhatalom szervezné a menekültáradatot

Gyarmati István kérdésre válaszolva azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy valamelyik nagyhatalom szervezte volna a menekültáradatot, de – mint kiemelte – több ország, és nagyhatalom sok hibát követett el, amelyek hozzájárultak a menekültáradathoz. Példaként említette, hogy Görögország több nemzetközi szerződésből származó kötelezettségének sem tett eleget. A migrációs hullám elején teljesen akadálytalanul jöttek keresztül az emberek Görögországon, és Magyarország volt az első, ahol regisztrálták őket. A schengeni határokat meg kell védeni – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: ha valaki illegálisan akarja átlépni, az ellen fel kell lépni. A “frontországokat” Görögországot és Olaszországot pedig – ha kérik – segíteni kell.