Az erőszak ellehetetleníti az oktatást a Rütli-Schule középiskolában Neukölln-ben (Berlin “8. kerülete”).
A felvételeket a Spiegel TV-n mutattak be, 2011-ben. A Neuköllnben (Berlin ‘8. ker’) található Rütli iskola tanári tanácsa írt egy elkeseredett levelet a helyi hatóságokhoz. “Számos osztályban a tananyag teljes elutasítása és embertelen viselkedés tapasztalható. Az erőszakos verekedő a példakép. Tehetetlenek vagyunk.”

Ez a segélykiáltás már túl késő: az iskolában a tanulók 83 százaléka bevándorlók leszármazottja.

OKTATÁSI DZSIHÁD NÉMETORSZÁGBAN:

AZ ISKOLÁK LOPAKODÓ ISZLAMIZÁCIÓJA – muzulmán jogi és petíciós hadviselés.

Az erőszak ellehetetleníti az oktatást a Rütli-Schule középiskolában Neukölln-ben (Berlin “8. kerülete). A bevándorlók, (főként török muszlimok) a diákok több mint 80%-át teszik ki. Neukölln városrészben a jóléti juttatásokon élők aránya 14,3%, míg a berlini átlag 8,1%. Magában Neukölln kerületben a jóléti juttatásokon élők aránya 22%. (2011-es adatok)

Berlinben hatályos a ’semlegességi törvény’ (Neutralitätsgesetz), amely szerint tiltott az iskolákban és más nyilvános helyeken a vallási szimbólumok nyilvános bemutatása. Ilyen vallási szimbólunként értelmezik a muzulmán női fejfedőt, a hidzsábot, valamint a keresztény keresztet és a zsidó kipát is.
Sok évnyi pereskedés után az Islamische Föderation (iszlám szövetség) már 2002-ben elnyerte a jogot az iskolákban történő iszlám vallási oktatásra 20 Berlini iskolában. Az Islamische Föderation megalakulása óta sok ezer diákot oktattak a szervezet által felkért, azonban Berlin városa által fizetett tanárok.

A nyelvi nehézségekre hivatkozva sok muzulmán tanár tart MAGÁNÓRÁKAT TÖRÖKÜL VAGY ARABUL – GYAKRAN ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT.
Az iszlám vallási oktatás bevezetése óta az iszlám hatása az oktatás egyéb területeire is átterjedt: a muzulmán szülők harcolnak, hogy kivonják gyerekeiket az úszásoktatás, a tornaórák és a terepen történő oktatás alól – ’vallási’ okokból.

Az Islamische Föderation aktívan terjeszt szórólapokat a muzulmán szülők körében, felszólítva őket, hogy írjanak beadványokat és mentessék fel lányaikat bizonyos bevett iskolai tevékenységek alól, valamint, hogy ADJANAK BE PETÍCIÓKAT AZ ISKOLA VEZETÉSÉHEZ A NEMI ELKÜLÖNÍTÉS BEVEZETÉSE ÉRDEKÉBEN.

Az Islamische Föderation már 1980-ban kérvényezte a berlini hatóságoknál a vallási oktatás bevezését az iskolákban. Majd 1983-ban és 1987-ben ismét próbálkoztak, végül 1994 márciusában perre mentek és nyertek. A Berlini Bíróság ítélete 1998-ban elismerte vallási szervezetként az Islamische Föderation-t – arra hivatkozva, hogy ‘egy vallási közösséget a vallási hit és konszenzus határoz meg – függetlenül attól, hogy milyen jogi formáció keretében teszik ezt’.

2000. fenruár 23-án a Német Legfelsőbb Bíróság (Bundesverwaltungsgericht) úgy határozott, hogy az Islamische Föderation tarthat vallási oktatást a berlini iskolákban – azzal a kitétellel, hogy az iskolák vezetésének jóvá kell hagyniuk a tananyagot.


Dzsihádfigyelő nyomán