A Migrációkutató Intézet szeptember 14. és 20. között telefonon kérdezett meg mintegy ezer embert arról, hogyan vélekednek bevándorlók és az európaiak közötti kulturális különbségekről, szerintük mennyire összeegyeztethető az európai és a muszlim életforma, mit gondolnak az illegális bevándorlás és a nők, gyermekek helyzetének összefüggéseiről és mi a véleményük az illegális bevándorlással megjelenő kockázatokról és problémákról.
Az elemzés szerint, a magyarok



  • 70 százaléka elsősorban a közbiztonság romlása miatt aggódik;

  • 28 százaléka úgy gondolja, hogy az illegális bevándorlásnak terrorkockázata van;
  • 26 százaléka a bűnözés általános növekedését emelte ki;
  • 14 százaléka véli úgy, hogy a nők elleni erőszakos cselekmények növekedése a legaggasztóbb;
  • 13 százaléka a nemzeti kultúra és identitás veszélyeztetését sorolta első helyre;
  • 4 százaléka szerint a legkomolyabb kockázat Európa és Magyarország számára a nemzeti kultúra és identitás veszélyeztetése


  • 79 százaléka inkább egyetértett azzal az állítással, hogy az illegális bevándorlás veszélyt jelent a nők és gyermekek biztonságára;
  • 18 százaléka volt azok aránya, akik inkább nem értettek vele egyet

  • 52 százaléka szerint egyáltalán nem összeegyeztethető a muszlim vallás és életforma az európai és magyar életformával;
  • 32 százaléka szerint inkább nem egyeztethető össze a két kultúra;
  • 9 százaléka gondolja úgy, hogy inkább összeegyeztethető;
  • 1 százaléka szerint fér meg a két kultúra egymás mellett teljes mértékben;


  • 59 százaléka szerint a muszlim fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő nem természetes, hanem a nők elnyomásának eszköze;
  • 36 százaléka szerint természetes, a helyi vallási és kulturális szokásokból következik;

  • 53 százaléka inkább egyetért a bevándorló nők számára a fejkendő vagy teljes testet eltakaró kendő viselet tiltásával Európában;
  • 39 százaléka inkább nem ért egyet;
  • 8 százaléka nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben;


  • 80 százaléka inkább nem tartja lehetségesnek az Európába érkezettek integrációját, beilleszkedését a helyi társadalomba és gazdaságba;
  • 10 százaléka inkább lehetségesnek tartja;
  • 9 százalék nem tudott vagy nem akart dönteni.

    • MTI