Kutatók delfinszerű ragadozó maradványára bukkantak egy skót múzeumban, ahol mintegy 50 éve hevert elfeledetten. Az őslény a jurakorban lakta az óceánokat, amikor még dinoszauruszok tapodták a földet.
Az először 1966-ban felfedezett kövületet végre kiszabadították prehisztorikus „szarkofágjából”, amely egy tömzsi, négyméteres, mélytengeri ragadozót tárt fel. Hegyes pofájában több száz, kúp alakú fogat hordozott.

Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa és a vizsgálat társszerzője szerint a 170 millió éves kövület lenyűgöző.

A Storr Lochs-szörny névre keresztelt hüllő az ichthyosaurusok családjába tartozott.

A tengeri sárkányokként is ismert élőlények nem sokkal a dinoszauruszok előtt pusztultak ki, felváltották őket a delfinek és bálnák.

A kőzetbe ágyazódott maradványokat egy amatőr paleontológus találta meg Skye szigetén mintegy 50 éve, és benyújtotta a Skót Nemzeti Múzeumnak.

Brusatte szerint az intézmény biztonságos helyen tartotta őket, de akkor még nem állt rendelkezésre a megfelelő eszközpark a kőzet leválasztására és a fosszília tanulmányozására.

Most viszont kiderült, hogy az őslény a valaha talált legépebb tengerihüllő-csontváz Skóciában. A leletet a múzeumnak a prehisztorikus Skóciát bemutató részében állítják ki.

MTI