Hatvanöt éve született Sipos István, tíz éve hunyt el dr. Béres József.
Több jeles, Záhonyhoz kötődő személyiség jubilál az idén – derül ki Háda Imre összeállításából.

Cseppekből tenger


Hatvanöt éve született a város első díszpolgára, Sipos István (1951–1999), egykori MÁV-vezérigazgató. Már gyermekkorában megérintette a vasút szele, hogy aztán szakirányú közép- és felsőfokú tanulmányai után Záhonyban forgalmistaként álljon a MÁV szolgálatába. A ranglétrát gyorsan végigjárva fiatalon lett a területi igazgatóság vezetője, később az akkori legnagyobb magyar vállalat vezérigazgató-helyettese, majd első számú vezetője. Sohasem feledte szűkebb pátriáját, és lehetőségeihez mérten mindig segítette a város fejlődését. Megfeszített munka után, 1999. január 6-án, alig 48 évesen, a szolgálati helyén hunyt el.

Tíz éve búcsúztattuk el a település leghíresebb szülöttjét, a kiváló tudományos kutatót és feltalálót, dr. Béres Józsefet (1920–2006). Élete első, közel három évtizedét szülőhelyén élte, ahol aktív közösségszervező tevékenységével korán komoly tekintélyt vívott ki magának. 1968-ban általános élettanból és agrobiokémiából szerzett summa cum laude doktori címet. Széles érdeklődési körére jellemző, hogy 1955–1972 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végzett. 1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humán gyógyászati készítményt, amelynek a Béres Csepp nevet adta. 1998-ban tisztelte meg díszpolgári címmel a szülővárosa. Még életében róla nevezték el a helyi középiskola kollégiumát. A 2006-ban bekövetkezett halála után is sok helyen őrzik emlékét Záhonyban. 2014. szeptember 20-án avatták fel a Dr. Béres József Emlékparkot, ahol elhelyezték első egész alakos bronzszobrát is.

Nem csak a díszpolgárok jubilálnak a határvárosban


A 20 éve elhunyt, záhonyi születésű jeles alkotó, Csergezán Pál (1924–1996) tizenöt évesen került a fővárosba. Kezdetben neves irodalmárok és Kittenberger Kálmán könyveinek illusztrátoraként, valamint ifjúsági és népszerű tudományos könyvek társalkotójaként, diafilmek rajzolójaként szerzett magának elismertséget. Később egyre inkább a természetfestészet, az állatvilág ábrázolása felé fordult, és a hazai tárlatok mellett többek között Köln, London, Monte Carlo, München, Párizs közönsége csodálhatta meg ihletett természetábrázoló művészetét. Németország mellett egy ideig a perzsa sah udvarában élt és dolgozott, aki személyében találta meg a világ legjobb lófestő művészét. Szülővárosában a Millenniumi Vadászati Bizottság és az önkormányzat állított 2000-ben emléktáblát az elmúlt század egyik legjelentősebb természetfestőjének.

A Csapon született Szűcs Sándor (1919–2005) 60 éve, az 1956-os események nyomán vált Záhony legendás állomásfőnökévé. 1956. október 24-én érkezett Záhonyba a forradalom hulláma. Magyarország keleti kapujában az állomás első embereként teljesített szolgálatot akkoriban a szociáldemokrata érzelmű Szűcs Sándor, aki vasúttörténelmet és történelmet írt a magyar–szovjet határon: a stratégiailag kiemelt helyzetű pályaudvaron tíz napig tudta feltartóztatni a megszállókat. Az 1956-os szerepvállalása miatt emigrációba kényszerült hazafi a Norvég Vasutak (NS) fejlesztési intézete igazgatójaként vonult nyugállományba.

A 2005-ben Oslóban elhunyt Szűcs Sándornak a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) megyei szervezete kezdeményezésére állítottak emléktáblát a záhonyi állomásépület falán.

65 éve született Záhonyban Nagy Róza (1951-) mérnök-közgazdász, politikus. 2000-ben az első Orbán-kormányban a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, majd 2002-ben a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár volt a Medgyessy-kormány idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban. 2010-től a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára. 2013 márciusától 2015 novemberéig a Magyar Nemzeti Bank főigazgatója. 2003 és 2010 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Orosz Tagozatának elnöke.

A Budapestiek Együtt Közéleti Társaság alelnöke, a Nemzetközi Verseny Egyesület alapító tagja. Több szakmai cikk, tanulmány szerzője, szakmai konferenciák markáns előadója.