Kedden két késes támadó több embert is túszul ejtett egy roueni templomban, ahol végül egy pap torkát elvágták, egy túszt pedig súlyosan megsebesítettek. Ezzel a merénylettel az Iszlám Állam új szintre emelte kegyetlenségeit: egyházi intézményeket vett célba.
A terrorszervezet mindig is a „hitetlenek” kiirtását hirdette – az iszlám legradikálisabb változatát valló dzsihádisták pedig rendszerint feleltek is a hívásra. Szinte kézenfekvő megoldás, hogy a „hitetleneket” pont a szent helyeiken támadják, de Európában eddig ez a vonás nem volt jellemző a terroristák merényleteire (Jemenben például rendszeresen ölnek papokat és apácákat). A francia papkéseléssel azonban lehet, hogy minden megváltozik, és már az egyház sincs biztonságban.

Ugyan egyre csökken a vallásukat gyakorló katolikusok száma, Franciaországban még mind a mai napig mélyen gyökeredzik a vallás. Azonban a muszlim lakosság száma is jelentős, az ilyen támadásokkal pedig az Iszlám Állam arra akarja rávenni a radikalizálódásra hajlamos fiatalokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Ez az igény most különösen erős, hiszen a terrorszervezet az utóbbi időkben egyre nagyobb területeket vesztett el, ezzel együtt pedig a külföldi harcosok száma is jelentősen csökkent.

Az európai titkosszolgálatok az utóbbi hetekben észlelték az Iszlám Állam próbálkozásit, amivel azt szeretnék Szíriából és Irakból elérni, hogy az Európában élő tagjai, vagy éppen a fanatikusaik támadásokat hajtsanak végre. Bosszúból, amiért a közel-keleti hadszíntéren egyre több kudarcot könyvelhetnek el. A próbálkozások pedig néha célt is érnek – elég csak a nizzai tömegmészárlásra, vagy éppen a würzburgi baltás támadóra gondolni. Most pedig a célpontok közé csatlakoznak a templomok is.

Valójában már tavaly nyáron „hadat üzent” a terrorszervezet az egyháznak, mégis, eddig valamiért a vallási csomópontok nem szerepeltek a hagyományos célpontjaik között. Egy esetben, 2015 áprilisában tervezett támadást egy dzsihádista egy Villejuif-i templom ellen, de azt az akciót a rendőrség meghiúsította.

Az sem véletlen, hogy a terroristák csak most kezdik el a templomok támadását. A korábbi, vallásilag semleges francia célpontokon végrehajtott merényletek mostanra érlelték meg annyira a társadalomban a szélsőjobboldali csoportok segítségével a muszlimgyűlöletet, hogy az Iszlám Állam nagyobb eséllyel számíthat Európában élő, magányos elkövetők támadásaira. 2015-ben például 429 alkalommal fenyegettek vagy támadtak meg muszlimokat – ez az előző év adataihoz képest 223 százalékos növekedést jelent. Az Iszlám Állam pedig hisz abban, hogy a muszlimok előbb-utóbb visszavágnak.

Akkor pedig a terrorszervezet kiterjesztheti a vallásháborúját.