Távollétükben is kiutasíthatók lehetnek a külföldre szökött migránsok, ha a kormány és az Országgyűlés is elfogadja az igazságügyi tárca javaslatát. A minisztérium előterjesztésében a fogva tartási körülmények miatt perelő rabok helyzetét is rendezné, hiszen részletezi, hogy milyen sérelmek esetén mekkora összegű kárpótlásra lennének jogosultak.
Kiutasíthatók lesznek távollétükben az ismeretlen helyre távozott migránsok, amennyiben az Országgyűlés elé kerül, és a képviselők többsége elfogadja az Igazságügyi Minisztérium (IM) ez irányú módosítástervezetét. A tárca emlékeztetett rá, hogy a hatályos szabályok szerint ha nem magyar állampolgárt ítélnek el valamiért, mellékbüntetésként egyúttal ki is utasíthatják az országból.

A kiutasítás végrehajthatóságához azonban vizsgálni kell, hogy az nem ütközik-e nemzetközi normákba. Az érintettek ezt az időt gyakran kihasználják, és ismeretlen helyre távoznak – jegyezte meg a gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva az IM. Szökésük azért jelent problémát, mert a hatályos szabályok szerint az eljárás nem folytatható le, tehát fel kell függeszteni.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy „az elítéltet utóbb más uniós országból visszaküldik, és célszerű hogy a magyar hatóságoknak a kiutasítás végrehajthatóságát illetően már rendelkezésre álljon a bíróság döntése, ami adott esetben leegyszerűsítheti és meggyorsíthatja annak végrehajtását” – olvasható a tervezet indoklásában, amely a migránsok érdekeinek védelmére előírná a védő kirendelését a távollétükben – immár kötelezően – lefolytatott eljárásokban.

A minisztérium előterjesztése emellett a fogvatartottak helyzetét, lehetőségeit is több vonatkozásban érinti. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Varga és társai kontra Magyarország ügyben hozott ítélete nyomán például beemelnék a büntetés-végrehajtási törvénybe, hogy kártalanítás jár a fogvatartottaknak az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt.

Ilyen körülmény lehet a jogszabályban előírt élettér biztosításának és az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve a rovarok tartós és zavaró jelenléte a zárkákban. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár, és 1500-2000 forintot tenne ki. A pontos összeget az egyedi esetek vizsgálata után a bíróság állapítaná meg.

Ez a módosítás azért lenne fontos, mert nagy számú ügy kerül ki hazánkból Strasbourgba a fogva tartás körülményei miatt, és ezek rendre az állam elmarasztalásával érnek véget. A kárpótlások pedig valamivel magasabb összegűek, mint a tervezetben szereplő díjak. Emlékezetes, hogy tavaly decemberben 43 elítélt kártalanításáról döntött az EJEB összesen mintegy 231 millió forint értékben.

A pernyertesek között volt Zuschlag János volt MSZP-s képviselő is, aki nagyjából ötmillió forintot kapott az őt ért sérelmekért. Nem sokkal később pedig a tescós rablóként elhíresült Süveges Péternek ítéltek meg körülbelül két és fél millió forintot.

Az IM koncepciója azt is rendezné, hogy a fegyintézetek baba-mama részlegein elhelyezhetők legyenek az előzetesbe kerülésük, illetve a letöltendő szabadságvesztésük megkezdése előtt gyermeket világra hozó nők is, hasonlóan az elzárásuk után szülő anyákhoz. A jogszabály eddig ezt nem tette lehetővé, a gyermekáldás után rács mögé kerülő elítélt szülői felügyeleti jogát megvonták.

A jövőben ez megváltozhat, és a gyámhatóság engedélyezheti, hogy az anyát a gyermekével együtt helyezzék el. További újításként a tárca lehetővé tenné, hogy a bv-intézetek csoportos vagy családi döntéshozó megbeszéléseket szervezhessenek – akár külső helyszíneken is – a fiatalkorúak szabadulást követő élettervének kialakításához és megvalósításának támogatásához.